Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 18. 1911 (Budapest, 1911)

244 Szerzői jog. a maga részére fentartotta: addig, mig felperes ezt a jogát alperessel nem közölte, alperest, még ha meg volna is állapitható, hogy a kávéházában tartott előadásoknak ő volt az eszközöltetője, a kereseti zenemű előadása tekintetében sem szándékosság, sem gondatlanság nem terheli. Minthogy pedig az 1884: XVI. t.-cz. 58. §-ának végső bekezdése értelmében, ha az előadás eszközlöjét sem szándékosság, sem gondatlanság nem terheli, büntetésnek helye nincs: ugyanazért az elsőbiróság büntetés kiszabását helyesen mellőzte. G. Gy. és G. J. tanuk vallomásából továbbá az állapitható meg, hogy a kuplékért járó dijat a szerzőknek az artisták fizetik. Felpetes kárát maga is abban az összegben számitotta fel, amelyet a kupiéi előadási jogának átengedéseért kaphatott volna. De mert ezt a dijat nem az alperes, de az előadó N. J. fizette volna, azzal tehát, hogy utóbbi felperes műveit ezek előadási jogának megszerzése nélkül adta elő, N. J. és nem alperes gazdagodott; mert továbbá az 58. §. értelmében, ha az előadás eszközlöjét szándékosság vagy gondatlanság nem terheli, az előadás eszközlője az okozott kárért csak saját gazdagodása erejéig felelős, gazdagodás pedig alperes részén nincs: az elsőbiróság helyesen utasitotta el a keresetet a kártérítésre irányuló részében. A kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét indokaiból helybenhagyja. G. 1911 jun. 22. 5440/910. sz. VI. p. t. A mulatóhely tulajdonosának kellő gondosság kifejtése mellett az előadások zeneszámairól is tudomással kell birnia, és nem védekezhetik azzal> hogy a zenemű előadása az ő tudta és megbizása nélkül történt. G. 1560/904. VI. p. t. (Gr. XVI. 263. 1.) V. ö. C. 525/908. Gr. XV. 370 1,) — Ha a zeneszerző ismeretlen és ennélfogva beleegyezése meg nem szerezhető, a szöveges zenemű előadásához a szöveg szerzőjének beleegyezése szükséges C. 6290/908. Ma^ánj. Dtár II, 260. 1., V. ö. magánjogi Dt. II. 15. 154. 1. 62. §. 4. pont. 338. Hogy önálló-e vagy nem önálló valamely irói mű az 1884. XVI. t.-cz. 62. §-a 4-ik pontjának szempontjából, ez nem attól függ, hogy milyen hosszú vagy milyen rövid a kérdéses mű, hanem attól, hogy a kérdéses mű valamely más irói műnek átdolgozása, kivonata, vagy esetleg kibővitése-e, vagy sem? Képkiállitást ismertető czikkel egyidejűleg néhány kiállított kép utánképzésének közzététele a szöveg értelmezésére szolgál és ha e czél által indokolható korlátolt terjedelemben törlénik: szerzői jog bitorlásának nem tekinthető. (Curia 1911 ápr. 4. 1014. sz. a. VI. p. t.) A képzőművészet alkotásainál a jogosulatlan áruba bocsátás is, ha. az szándékosan vagy gondatlanságból történt, megállapitja a bitorlást. C. 3066/908. (Gr. XVI. 264. 1.) C. 3902/98. (Gr. VIII. 284. 1.; Gl. I. 689. 1,) 338/a. Ha a népdal módjára tovaterjedő münépdal szerzője a dalt forgalomba bocsájtja és a dal elterjed, anélkül, hogy azt szerzője előbb mint szerzeményét adná ki: a szerző szerzői jogairól lemondottnak tekintendő 8 amennyiben utóbb bizonyítható is, hogy a népdalnak ki a szer-