Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 18. 1911 (Budapest, 1911)

Szerzői jog. 241 Ennélfogva az a kérdés, hogy a keresetben panaszolt cselekmény bitorlása-e a szerzői jognak, egyedül az 1884: XVI. törvényczikk 48. §-a. alapján bírálandó el. A most felhívott törvényszakasz értelmében a megjelent irói műnek zenemű szövegéül való felhasználása, ha a szöveg zenekisérettel együtt nyomatik le, amennyiben a szöveg nem olyan, mely természeténél fogva csakis zeneszerzésre nézve bir jelentőséggel, nem bitorlása a szerzői jognak. A szövegnek zenekiséretnélküli kiadásához azonban a szöveg szerzőjének, vagy jogutódának beleegyezése szükséges. Annak megítélésénél, hogy a zenemű szövegéül felhasznált s nem csupán zeneszerzésre jelentőséggel biró mü zenekíséret nélkül való kiadásának joga kit illet, nevezetesen a mü eredeti szerzőjét-e, vagy azt, aki az irói müvet zenemű szövegéül átdolgozta, döntő az, hogy a zenemű szövegéül felhasznált műből a zenemű szövegének irója létrehozott-e önálló irói művet, amelyre neki szerzői joga keletkezett avagy sem? Mert amennyiben a zenemű szövegének irója másnak művét csupán utánképezte anélkül, hogy uj önálló irói művet hozott volna létre, az ily szövegnek az eredeti irói mű szerzőjének vagy jogutódának beleegyezése nélkül való kiadása a 48. §. tilalmába ütközik s a 45. és 5. §§-ok értelmében a szerzői jog bitorlása. AB) alatt csatolt fordításnak a C) alatti szövegkönyvvel való egybevetéséből a tábla megállapíthatónak találta, hogy a C) alatti szövegkönyv szerint megirt zenemüszöveg a felperes színművének puszta utánképzése, mert az utóbbiban a felperes drámája opera alakjában való előadásra van alkalmassá téve, ettől azonban eltekintve, a két mü alapjául vett esemény, a két szinmü cselekménye, a személyek, a helyzetek, a jelenetek s ezek szinszerüsége annyira azonosak, hogy az operaszöveg nem egyéb, mint a felperes drámájának az opera czéljához mérten verses alakban megirt kivonata. Drámának ily alakban való feldolgozása azonban, amelynél a verses formától és egyéb kisebb jelenetek közbeszövésétől eltekintve, az eredeti műtől egyéb eltérés nincs, eredeti irói műnek nem tekinthető s ezért az ily mű megiróját a szerzői jogosítványok nem is illetik meg. Minthogy tehát a G) alatti operaszöveg nem fordítás, de nem is oly önálló irói mű, hogy annak szerzői joga L r. alperest illette volna, ennélfogva ahhoz, hogy a, C) alatti operaszöveg közzétehető és forgalomba helyezhető lett legyen, a felperes beleegyezésére volt szükség s mert az operaszöveg e nélkül adatott ki és helyeztetett forgalomba, ez a cselekmény az 1884: XVI. törvényczikk 48., 45. és 5. §§-ai értelmében a szerzői jog bitorlásának tényálladékát megállapítja . . . Kiemelve még azt is, hogy az ... az 1884: XVI. t.-cz. szerint nincs megengedve az, hogy előadásra kerülő zenemű szövege a hallgatók körében terjeszthető legyen . . . ezeknél fogva az elsőDöntvény tar 1911. 16