Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 18. 1911 (Budapest, 1911)

Kegyúri jog. 225 részéről, hogy az igy szerzett és érvényesíteni kivánt jelzálogjogot felperes irányában birói védelemben részesíteni nem lehet, mi­nek folytán a már felperes nevére átirt ingatlanról, a vele szem­ben hatálytalan jelzálognak kitörlése helyesen van megítélve. A kir. Curia: A másodbiróság ítéletét az alperes rosszhisze­műségére alapított indokolása alapján helybenhagyja. G. 1911. jan. 17. 4857/910. VI. p. t. Aki nemcsak adósának, hanem az ugyanazon telekkönyvben szereplő hasonnevű harmadik személynek ingatlanaira is kér végrehajtást, noha a telekkönyvből a két személy különbözőségét felismerhette volna és ekként e hasonnevű, harmadik személynek ingatlan részei is árverésre bocsáttattak és azokat a hitelező mint árverési vevő szerezte meg: ezen ingatlanrészeket visszabocsátani és azokat az általa eszközölt megterheléstől mentesíteni tartozik. (C. 1910. márcz. 21. 4338/909. sz. VI. p. t.) (Gr. XVII. 286. 1.) 'Rosszhiszeműség árverési vételnél Gr. XVI. 324—329. 1.; 213—215. 1. Gr. XV. 428. 1. A telekkönyv nem szolgálhat a rosszhiszeműen szerzett jogok védelmére. G. 6019/900. és 9868/90. (Gr. VIII. 229. 1.; Gl. I. 356. 1. és 352. 1.) 327. Aki tudja azt, hogy az általa megvett és az eladó nevén álló in­gatlant harmadik személy a tulajdonosoktól már korábban megvette és annak birtokába is lépett; jóhiszemű szerzőnek még akkor sem tekint­hető, ha a korábbi adásvételi jogügylet joghatályosságára nézve kéte­lyei is voltak. 0. 1911 márcz. 16. 3862/910. A Curia VIII. tanácsának elvi jelentőségű határozata. Ingatlanszerzés rosszhiszeműségének megállapítása, bár a jogelőd bir­toklása birói Ítéleten alapul. C. 2327/909. (Gr. XVI. 214. 1.), Telki terhek. Kegyúri jog. (Terv. 904—913. §.) 328. A mai politikai község nem jogutódja az 1848 előtt létezett úr­béres községnek. Ebből folyóan a politikai község még abban az eset­ben sem felelős a kegyúri terhekért, ha az 1848 előtt volt canoniea visi­tatióról felvett jegyzőkönyvet az úrbéres község magára nézve kötele­zőleg aláirta. A győri kir. tábla: A róm. kath. hitközségek templomainak, tornyainak, harangjainak, temetői falazatának, a plébániai és ta­nítói laknak fentartása kegyúri teher, s mint ilyen a mindenkori kegyúr kötelezettségei körébe tartozik és harmadik személyre csak azon kivételes esetben róható, ha ezen kegyúri szolgáltatások, vagy azok egy részének teljesítését szerzödésszerüleg kifejezetten magára vállalta. Minthogy a r—i róm. kath. hitközségnek a hg. E. család a kegyura s az egyházlátogatási jegyzökönyvek nem bizonyítják azt, hogy alperes a peres kegyúri kötelezettségek teljesítését ma­Döntvénytár 1911. I5

Next

/
Oldalképek
Tartalom