Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 18. 1911 (Budapest, 1911)

226 Dologi jog. gára vállalta, sőt felperes nem vállalkozott annak bizonyítására sem, hogy az alperes politikai község a terhére megálíapittatni kért szolgáltatásokat bármikor is teljesítette volna: az elsőbiróság e keresetet helyesen utasította el. A kir. Curia: A másodbiróság ítéletét helybenhagyja indokaiból és azért, mert alperes mint politikai község az 1753. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvben megjelölt községnek, mely alatt csupán az akkori úrbéres község s igy az ehhez tartozó róm. kath. hivők értendők, jogutódja nem lévén, a kereseti szolgáltatások teljesítésére még akkor sem volna kötelezhető, ha az erre vonatkozó kötelezettség az egyházlátogatási jegyzőkönyv alapján az abban meghatározott kötelezettekkel szemben megállapítható volna is. C. 1911. ápr. 25. 5905/910. sz. I. p. t. A magánjogi szerződéses viszonyban a mai politikai község a volt úrbéres jobbágyok és zsellérek jogutódának nem tekinthető. C 7012/905. 'Gr. XIV. 606. 1.). A róm. kath. hitközség, valamint saját tagjai és közegei közti jogviszonyok rendezésére hivatott canonica visitatioról felvett jegyzőkönyv, habár .a közigazgatási hatóság megbizottai által is aláiratott, nem alkalmas a hitközség és harmadik joji vagy természeti személyek közti jogállapot eldöntésére. (C. 1910. szept. 27. 2493/910. sz. I. p. t. Canonica visitatióra és úrbéri rendezésre nézve 1. Dtár uj f. XI. 183. Gr. VIII. 302. és 396 1. Gl. I. 590. 1. C. 93/905. Gr. XIII. 324 1. Az magában véve, hogy egyes helyeken a canonica visitatio jeljegyzései szerint a párfcér minden ház vagy telek után szolgáltatik ki, nem képez alapot arra, hopy a kérdéses helyeken a párbér ing tlanon nyugvó dologi tehernek tekintessék. (31. sz. döntvény.) Dtár uj f. XIV. 113. Gr I. 34. L; Gl. I. 583. 1. Hasonló kijelentést tartalmas G. 1584/908. sz. határozata. (Gr. XV. 342. 1.) 329. A főváros épitési szabályzat és az állandóan követett szokás szerint utezák nyitása esetében minden tulajdonos, a kinek telke a nyitott utcza mentén homlokzatot nyer, a homlokzat kiépitésére székesfővárostól engedelmet csak ugy nyerhet, ha az önköltségnek a telekre eső részét a fővárosnak megtéríti. A székesfőváros önköltségéhez előirt ez a hozzájárulási kötelezettség, habár az jelzálogilag biztosítva) nincsen, a fővárosban újonnan nyitott utezák mentén fekvő telkeknek olyan terhét képezi, melyet az esedékesség beálltával mindenkor az.illető ingatlannak akkori tulajdonosa fizetni tartozik és ha ilyen telek eladatik, a vevő uj tulajdonos nem védekezhetik azzal, hogy a vételkor a teherről tudomása nem volt. (C 1911 okt. 11. 1286. P. sz.) V. ö.: C. 4847/909. (Gr. XVII. 191. 1.); C. 1945/910. (Gr. XVII. 285. 1.) Pozsonyi T. G. 158/907. (Gr. XV. 430. 1.) Bányajog. 330. A bányaközigazgatási hatóságok hatásköre nem terjed ki arra, hogy közpolgári perek vitelére vonatkozó meghatalmazásokat őrizetbe vegyenek s az általuk vezetett könyvekben nyilvántartsanak, hanem az ily meghatalmazás az Á. B. T. 188. §-a szerint adott meghatalmazás, a