Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 18. 1911 (Budapest, 1911)

224 Dologi jog. vényesithető legyen; mert a jelzálogra való igény is ép oly joggal a telekkönyvben biztában szerezhető, mint akármely más dologi jogra, tehát akár a tulajdonjogra való igény. Elvileg igaz az is, hogy a valónak feltett alperesi kötelezvény értelmében, a telekkönyvtől eltekintve, érvényesen szerezhetett volna alperes az ingatlanra, nem ugyan egyszerű, de végrehajtási zálogjogot (1881: LX. t.-czikk 203. §.), még pedig arra való tekintettel, hogy az adósnak sem a kölcsön felvételekor, sem ma is más vagyona, mint az ingatlan nem volt és nincs, a későbbi vevő felperes által elvileg megtámadhatlan végrehajtási zálogjogot lehetett volna alperesnek szereznie. Ámde a jogi életforgalom biztonsága érdekében áll az, hogy ezen elvi szabályokra csak az hivatkozhassék, aki nemcsak a joga szerzésében, hanem a joga érvényesítése körül is akként jár el, hogy mások irányában rosszhiszeműnek tartható ne legyen. Ebből folyólag a jogi élet forgalom követelményekép a rosszhiszemű jogszerzéssel, vagy a rosszhiszemű jogérvényesítéssel szemben a jóhiszemben szerzett puszta kötelmi jogczimeket is védelemben kell részesíteni s e végből a megtámadási keresetre való jogot a jóhiszemű, bár későbbi szerzőnek a megtámadott részéről előbb szerzett, de rosszhiszemüleg érvényesiteni kivánt joggal szemben is meg kell adni. Az itt kifejtettekhez s ama tényálláshoz képest, hogy felperes a vételi ügyletet a telekkönyvben bízva, alperes követeléséről nem tudva, tehermentes ingatlanra kötötte meg, nem lehet alperesnek joggal azon elvi álláspontra helyezkedni, hogy jelzálogjoga, illetve végrehajtási zálogjoga megszerzésekor felperest még tulajdonjog nem, hanem csak F. A. ellen érvényesiíhető kötelmi jogczim illette; s arra sem, hogy a jelzálogjogra való igénye előbbi keletű és ugyancsak a jogos tulajdonostól eredő, mint felperesnek a később szerzett tulajdoni igénye. Mert amidőn alperes a jelzáloghoz való igényét éveken át érvényesiteni szükségesnek nem találta s ezzel harmadik személyeknek jóhiszemű jogszerzéshez az utat nyitva tartotta s amidőn a felperes vételügylete alkujánál maga is jelen volt, sőt még ő szabta meg az ingatlannak tehermentesen vett 880 K vételárát, amivel egyrészt fiának az eladónak a javára, másrészt egyéb vagyon hiányában, a jóhiszemű felperes hátrányára szolgálható eljárást követett s amellett nem tartotta szükségesnek azt sem, hogy felperessel az ő már megszerzett jelzálogi igényét, vagy követelése fennállását megismertesse; ellenben utólag, ezt a felperes hátrányára, vagy az ügylettől való elállásra jogtalan kényszerítés okából érvényesítette, vagy érvényesiteni s e czélból a jelzálogjogot most már felperes ellenében fentartani akarja: e tényekben oly nyilvánvaló rosszhiszeműség forog fenn alperes