Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 18. 1911 (Budapest, 1911)

Zálogjog és jelzálog. 223 ban szerzett zálogjog az érvényesítés rosszhiszeműsége okából tör­lendő. A marosvásárhelyi kir. táhla: Mindenesetre alapos okkal kérheti felperes a jelzálog törlését az alperesnek szóban levő 1200 K-ás követelésére kiutalt összeg erejéig; de ettől eltekintve is egészben véve helyes az, hogy az elsőbiróság felperesnek a rossz­hiszemű telekkönyvi jogszerzés ellen irányzott megtámadási ke­resetét alaposnak fogadta el s a megtámadott jelzálogi kérvényi és végrehajtási uton szerzett bejegyzéseket a felperessel szemben hatálytalannak tekinti a már tulajdonos felperes kérelmére tö­röltetni határozta. Az ugyan igaz, hogy F. A.-tól az ingatlannak volt tulajdo­nosától, a megtámadott jelzálogjogára való igényt, a kötelezvé­nyében nyert bekebelezési engedély szerint alperes jóval előbb szerezte meg, mint felperes a F. A.-lal később kötött vételi ügy­letével szerzett tulajdoni igényét. Ámde bizonyos az is az osztr. polg. törvényk. 451. és 1368. §-ai értelmében, hogy amint felperesnek a vételügylet megköté­sével nem volt tulajdoni joga, ugy nem volt alperesnek sem a be­kebelezési engedély kinyerésével még zálogjoga, továbbá, hogy a telekkönyvi bejegyzés kieszközlése előtt ugy felperesnek, mint al­peresnek is csupán F. A. ellen érvényesithető kötelmi jogczime volt ugyan, de mert tény, hogy felperes az ingatlant tehermentesen vette meg, nyilvánvaló, hogy alperesnek már meg volt jelzálogi igénye, a felperesnek a vételügylet megkötésével szerzett tulaj­doni igénye, a felperes ügyleti kötése pillanatában, mint egymást kizáró okok tényleg szembekerültek. Ebből következik, hogy az az ellentétes igényű fél, alperes, amelyik az ő igényével ellentétes és kizáró másiknak az igényé­ről tudva szerezte meg a telekkönyvi bejegyzéssel nyerhető dolog­bani jogát, már tudta, hogy szerzése a másiknak ugyanazon in­gatlanra nézve megszerzett igényét sérti; tehát nem a telekkönyvi jogállásnak a valósággal egyező voltában bizakodva, azaz nem a bizonyos határidőn tul minden körülmények közt megvédendő jóhiszemben szerzett. Az ugyan igaz, hogy a hiányos és megtámadható telekkönyvi bejegyzés fentartása végett sikerrel lehet hivatkozni arra, hogy a bejegyzéssel megszerzett jogra nézve a jogositott támadó féllel szemben telekkönyv nélkül is elsőbbséggel bir s igy a megszerzett jog őt az anyagi jogállás szerint is megilleti, a bejegyzés megtá­madására való jog tehát üres jog; igaz az is, hogy elvileg meg­felel az anyagi jogállásnak az, hogy tulajdonos mint kölcsöntarto­zással adós által előbb adott zálogjog bekebelezési engedély, az utóbb más részére történt tulajdoni elidegenitéssel szemben is ér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom