Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 18. 1911 (Budapest, 1911)

214 Dologi jog. meg, ennélfogva az elsöbiróság ítéletének marasztaló részét megváltoztatta s a felpereseket keresetükkel egészen elutasította azért, mert addig az ideig, amig felperesek a lakás bérbeadása ellen a C) a. szerint nem tiltakoztak, az alperes a lakást jóhiszemüleg adta bérbe, és igy a beszedett bérjövedelmeket nem köteles kiadni, annál kevésbbé, mert felperesek eltűrvén azt, hogy alperes a lakást bérbeadás utján hasznosíthassa, ily módon ahhoz hozzájárultak. A felperesi tiltakozás után alperesnek a jóhiszeműsége megszűnt ugyan, azonban az ezen időre beszedett lakbér sem követelhető tőle; mert amennyiben az alperes a lakhatási jogot nem e jognak megfelelően gyakorolja, a felpereseknek nem ahhoz nyílik meg a joguk, hogy a lakást ők hasznosíthassák, avagy a jogellenesen bérbeadott lakás után az alperes által beszedett bérösszeget követelhessék, hanem csak annak a követeléséhez van joguk, hogy az alperes eltiltassék attól, hogy az őt megillető jogot más módon gyakorolja, mint amikép azt a lakásjog természeténél fogva gyakorolni jogosult; a kereset azonban nem erre irányulván, az jogszerű alappal bírónak nem tekinthető. A kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét indokaiból helybenhagyja. C. 1911. febr. 14. 4960/910. sz, I. p. t. Haszonélvezeti jog át nem keblezhető. C. 7798/82. (Gr. VIII. 930. e. Gl. I. 575. 1.). — A lakás és használat szolgalma oly személyes jog, melyre zálogjog nem szerezhető és végrehajtás nem vezethető. C. 10 222/89. (Gr. VIII. 943. e. Gl. T. 582. I.) azonos C. 1262/97. (Gr. VIII. 942. e.) Igaz ugyan, hogy abban az esetben, ha a lakás szolgalmával terheH ház tűzvész, vagy más véletlen pset folytán elpusztult, a szolgalom mindaddig szü" netel, mig a ház újra felépül; minthogy azonban a lakás kikötésével a jogosult és kötelezett között keletkezett kötelmi viszony természetéből folyik, hogy a kötelezett a házat az esetre, ha az véle^en eset folytán elpusztult, megfelelő idő alatt újra felépíteni, vagy a jofosult részére hasonnemü lakást szerezni, vagy a lakás készpénzbeli egyenértékét megfizetni köteles, mert a szolgalom újra feléledése, vagy végleges mgszünte nem függhet a kötelezett akaratától; és minthogy az által, ha a lakás szolgalmával terhelt, tehát a most jelzett kötelezettség biztositékául is szolgáló ingatlan mpgán vagy árverési vétel utján másnak tulajdonába mejy át, a kötelem jogi természete változást nem szenved, következéskép a jogosult az ingatlan uj tulajdonosától is, ha ez az elpusztult házat felépíteni, vagy a jogosult részére más megfe'elő lakást adni vonakodik, a lakás készpénzbeli egyenértékét jogosan követelheti. C. 1910. évi nov. 8. 9193.) (Gr. XVII. 216. 1.). Ha az épület, melynek egy része haszonélvezeti joggal van terhelve, hatósági rendeletre lebontatik és helyébe a tulajdonos uj épületet emel, a haszonélvező nem tartozik megelégedni a telek és a bontási anyag aránylagos részével, hanem követelheti régi haszonélvezeti jogának terjedelmén belül az újonnan emelt épületek haszonélvezetébe való bocsátását. C. 6779/907. (Gr. XV. 348. 1.). 320- A haszonbér jövedelemre a haszonélvezőnek, illetve örököseinek, a haszonbér esedékességének idejére való tekintet nélkül, a haszonélvezés tartamához képest van igénye. (Curia 1911 jan. 10, 4019/910. &z. a. VIII. p. t.)