Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 18. 1911 (Budapest, 1911)

210 Dologi jog. meg tényként azt, hogy a hitbizományi biróság a korábbi hitbizományi birtokos: gróf A. A. és az alperesek jogelőde Sch E. közt Letenyén 1901. szeptember 15-én megkötött és e jogvita alapját tevő haszonbérleti szerződést gróf A. A. életében jóváhagyta volna és nem állapította meg a felebbezési biróság azt sem, hogy a hitbizományi biróság ezt a haszonbérleti szerződést gróf A. A.-nak 1903-ban bekövetkezett halála és a hitbizománynak a félperes részéről birtokvétele után jóváhagyta volna, noha a béreit és 370 magyar holdnyi térfogatú ingatlan a szóbanforgó hitbizománynak egyik alkotó része. Mindazonáltal nem sértett meg a felebbezési biróság anyagi jogszabályt, midőn az emiitett haszonbérleti szerződést joghatályosnak mondotta ki. A hitbizományi ügyekben követendő eljárást szabályozó és törvényes fölhatalmazás alapján kibocsátott 1869. április 7-én kelt igazságügyminiszteri rendelet ugyanis 17. §-ában azt rendeli, hogy a hitbizományi birtokos oly szerződései, a melyek által az utód a birtok átvételében is teljes élvezetében akadályoztatnék, a birtokos halálával megszűnnék, kivéve, ha a hitbizományi hatóság a gondnok és a várományosok meghallgatása mellett, hosszabb időre adott engedélyt. Ennek a törvényt pótló, a hitbizomány jogi természetének és a hitbizományi birtokos lényegében haszonélvező jogkörének megfelelő rendelkezésnek helyes értelme az, hogy a hitbizományi birtokos, a kit az idézett rendelet 13. §-a szerint, a hitbizományi vagyonnak minden haszonvétele és növedéke illeti, haszonvételek dolgában a maga birtokának idejére szabadon rendelkezhetik, e birtokot tehát szabadon haszonbérbe is adhatja és hogy a haszonbérbe adáshoz a hitbizományi hatóság engedélye csak akkor szükséges, ha a haszonbérlettel hitbizományban következő utód haszonélvezeti joga csorbulna. A hitbizományi engedély hiányának tehát nem az a jogi következése, hogy a haszonbérleti szerződés, a mely a hitbizományi hatóság engedélye hiján a szerződő hitbizományi birtokos utódát is megkötné, a hitbizományi birtokos halálával megszűnik. Megszűnik ugyan, a mint a haszonélvező halálával megszűnik annak haszonélvező joga és megszűnik azért, mert a hitbizományi utód nem az öröklés szabályai, hanem az alapitólevél rendelkezései alapján válván a hitbizozomány birtokosává, közte és a birtokban talált haszonbérlő közt az ingatlan vevőjének és haszonbérlőjének jogviszonyához hasonló jogviszony alakul ki, ugy, hogy ebben az esetben nem alkalmazható a kir. Guria 1882. október 30-án meghozott 3. sz. polg. teljesülési döntvényében kifejezett az a jogelv sem, hogy sem a bérbeadó, sem a bérlő halála egymagában nem szünteti meg a haszonbérletet ott, hol ez szerződésileg kikötve nincs. Mindebből pedig jogilag az következik, hogy gróf A. A. halálával a közte és az alperesek jogelőde közt az 1916. év végéig ter-