Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 18. 1911 (Budapest, 1911)

Hitbizomány. 211 jedo időtartamra megkötött, a telekkönyvbe be nem jegyzett haszonbérleti szerződés megszüntethető lett volna. Ámde a felebbezési bíróság részéről megállapított, de különben sem vitás tényállás szerint, a felperes ezt a haszonbérleti jogviszonyt 1903., vagyis gróf A. A. halála óta megszakítás és ellenvetés nélkül folytatta és csak az 1909. október 19-én a letenyei kir. járásbírósághoz 1909. Pv. I. 12/2. sz. a benyújtott felmondásával akarta megszüntetni, amiből jogszabály megsértése nélkül vonhatta le a felebbezési bíróság azt a jogi következtetést, hogy a felperes a hitbizományos előde részéről megkötött szerződést változtatás nélkül magáévá tette ugy, mintha azt maga-maga kötötte volna meg az alperesek jogelődével. S bárha a fönt kifejtettek értelmében a haszonbérleti jogviszony folytatásához épen oly kevéssé szükséges a hitbizományi hatóság engedélye, mint annak megkötéséhez: abból, hogy a felperesnek, a hitbizomány birtokába lépésekor fölvett és a szóban forgó haszonbérelt területet és illetve haszonbérleti jogviszonyt is a haszonbér összegével együttesen föltüntető hiteles kivonatos másolatban a per iratainál fekvő és a fönn idézett igazságügyi miniszteri rendelet 19. §-ában előirt leltárt a nagykanizsai kir. törvényszék, mint hitbizományi bíróság 1904. deczember 15-én jóváhagyta, jogilag következik az is, hogy a hitbizományi bíróság e haszonbérleti jogviszonyt is jóváhagyóan tudomásul vette, bár e hallgató jóváhagyásnak, a melyet sem a gondnok, sem a várományosok meghallgatása meg nem előzött, természetesen csak az idézett miniszteri rendelet 17. §-ában körülirt joghatálya lehet. Mindezekből tehát jogszabály megsértése nélkül vonhatta le a felebbezési bíróság azt a jogi következtetést is, hogy az eme jogvita alapját tevő haszonbérleti szerződés, a felperes és az alperesek jogelőde közt, az annak szerződéses lejártáig vagy a felek megegyezésével avagy a bíróság rendelkezésére megszűntéig, joghatályosan fönn áll, az okból nem szüntette meg a peres felek közt fennálló haszonbérleti jogviszonyt. Az ezt szabályozó szerződés 1. pontja értelmében ugyanis a bérlő tartozik a 6660 koronát kitevő évi bérösszeget évnegyedenként egyenlő részletekben, minden évnegyed elején előre az uradalmi pénztárba pontosan befizetni. A megállapított tényállás szerint az alperesek jogelőde a bérösszeget, a kereset megindítását megelőző időben, 1909. október 4-éig bezáróan mindig az évnegyed kezdetét követő néhány napon belül, az illető hó 3—9. napja közt, rendesen bank közvetítésével, posta utján küldötte meg a felperes uradalmi pénztárának, a nélkül, hogy a felperes ezt bármikor kifogásolta vagy fentartással élt volna. Az alperesek jogelőde tehát az éveken át kifogás nélkül elfogadott szokásnak megfelelően a késedelem jogi következményei 14*