Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 18. 1911 (Budapest, 1911)

Á végrendelet alaki kellékei. levonásba hozandó kezelési dijra nézve kedvezményezettnek a főkáptalan lenne minősítendő, felperesnek az 1876: XVI. t.-czikk 9. §-ára alapított megtámadási alapja még az esetben sem von­hatná maga után a főkáptalan javára tett részeltetés érvénytelen­ségét, mert az idézett §-ban foglalt korlátozó rendelkezés csakis az ugyanott meghatározott rokonsági és sógorsági összeköttetés­ben állókra vonatkozik; következőleg ez a korlátozás a végren­deletileg kedvezményezettel egyéb viszonyban állókra ki nem ter­jeszthető. Az igaz, hogy a végrendelet 22. pontjában kifejezett általá­nos örökösnevezés nem foglaltatik, de a 19. pontja nem hagy­hat fenn kétséget az iránt, hogy az egyes hagyományosoknak hagyományozott ingók, amennyiben a végrendeletnek arra vonat­kozó intézkedései hatályba nem lépnének, törvényes öröklés tár­gyát nem képezhetik, hanem elárverezendők lennének s a befolyt vételár a 22. pontban meghatározott czélra lenne fordítandó, helyes tehát a másodbiróságnak az a jogi álláspontja, hogy fel­peres a végrendelet 16. pontjában foglalt hagyományrendelést önállóan meg nem támadhatja. C: 1910 nov. 15. 2634/ídO. I. p. t. 1876 : XVI. t.-cz. 10. §. 260. Az 1876 :XVL t.-cz. 10. §-ának szabálya nemcsak a végrendelet írójára, hanem arra is kiterjed, aki a végrendeletet fogalmazta, de más­sal irattá le. A végrendelet irója vagy fogalmazója részére szánt előnyt tartalmazó rendelkezés érvényes, ha igazoltatik, hogy az örökhagyó a végrendelet tartalmáról meggyőződést szerzett és mint akaratával egyezőt a tanuk előtt élőszóval ismételte. Közös végrendelet addig meg nem támadható, mig a végrendelkezők egyike életben van. (Curia 1911 szeptember 12. 902/911. sz. a. I. p. t.) A kolozsvári kir. tábla: A B) a. közös végrendelet két vég­rendeletet tartalmaz, melyeknek egyikét a A. F. örökhagyó, mási­kát pedig annak neje B. J. negyedrendű alperes alkotta. A felperesek a közös végrendeletet egészben, tehát a négyed­rendű alperesnek abban foglalt végrendeletét is megtámadták és érvényteleníteni kérték. Minthogy a végrendelet, bármely rokon, illetve bármely vélt örökös részéről is csak akkor támadható meg, ha az illető vég­rendelkező után az öröklési jog már megnyílt, ez pedig az osz­trák polgári törvénykönyv 536. §-a szerint csak az illető végren­delkező halálával áll be; minthogy özv. A. F.-né végrendelkező jelenleg még életben van és negyedrendű alperesként perben is áll; ezeknélfogva a felperesek a most nevezett végrendelkező végren­deletének megtámadására ezidőszerint még egyáltalán kereseti joggal nem birnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom