Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 18. 1911 (Budapest, 1911)

Törvényes (özvegyi) öröklés. 153 örökösödés folytán szállottak néh. P. S.-ról, ennek leszármazói P. I. és P. L. jogán ezeknek egyenes leszármazóira, felperesekre és hogy ezen ingatlanok haszonélvezeti joga felperesek nagyany­ját, özv. P. S.-nét illeti, a ki elmegyengeség miatt gondnokság alatt áll és gondnoka I. P. L. Felperesek kereshetőségi joga ellen alperesek azon kifogást emelték, hogy II. r. felperes kiskorú, tehát az özvegyi jog korlá­tozásának helye nem lehet. Ezen alperesi kifogás alaptalan, mert ámbár az I. T. 16. §-át a birói gyakorlat olyként értelmezi, hogy a mennyiben az özvegy t. és t. gyám minőségében sem az örökhagyó rendelkezése, sem pe­dig az özvegy helyett más gondnok kirendelése által változás be nem áll, helyesen a t. és t. gyámságtól megfosztva nincs, az özve­gyi jog korlátozását csak a nagykorú gyermekek kérelmezhetik, miután ezen gyakorlat forrása onnan indul ki, hogy a kiskorú gyermekek vagyonát az özvegy, mint t. és t. gyám az 1877. évi XX. t.-cz. 35. §-a értelmében számadás kötelezettsége nélkül ugy is élvezi, tehát ha az özvegyi joga korlátoztatnék is, a hagyaték haszonélvezetében gyámi joga alapján még sem lenne megszorít­ható, jelen esetben felperesek alperes unokái, tehát alperest az 1877. évi XX. t.-cz. 35. §-a alapján a számadásnélküli vagyonke­zelés joga meg nem illeti, tehát alperessel szemben a fenti joggya­korlat által elfogadott irányelvek annál kevésbbé érvényesülhet­nek, miután a nem vitás tényállás szerint alperes gondnokság alatt áll és igy a hagyatéki vagyont nem ő kezeli, a kiskorú tartásáról nem is ő gondoskodik. Ép igy alaptalan alperes azon további, a kereshetőségi jog ellen emelt kifogása, hogy felperesek az özvegyet korlátozott özve­gyi joga iránt biztosítani tartoztak volna és csak ennek ellenében kérhették volna az özvegyi jog korlátozását, mert felperesek az öz­vegyi jog korlátozását a korlátozott jog egyidejűleg telekkönyvi bekebelezése ellenében kérték, már pedig a telekkönyvileg beke­belezett jog teljes biztositéknak tekintendő. Ezek alapján az alperesi kifogások ellenében felperesek ke­reshetőségi jogát megállapítani kellett. A lefolytatott szakértői becsű folyamán a szakértők által egybehangzóan előterjesztett vélemény alapján tényként állapit­ható meg, hogy az özvegyi haszonélvezeti jog tárgyát képező in­gatlanok évi tiszta jövedelme azok elhanvagolt rosszul kezelt ál­lapota daczára 744 K. .Ámbár a szakértők özv. P. S.-né alppres viszonyait, környezetét, állapotát beható figvelembe vétele mellett adott egyhaneu szakvéleménye alapján upvezett özvesrvi tartás, ellátása, gondozásának esrenértéke évi 200 K-ban állapították meg, mégis a bíróság abból, hogy az életviszonyok figyelembe vé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom