Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 18. 1911 (Budapest, 1911)

154 Öröklési jog. tele mellett köztudomású, hogy egy felnőtt gyengeelméjü és igen könnyen gyógykezelésre szoruló egyénnek eltartása, gondozása, ápolása ezen összegből nem fedezhető; a biróság özv. P. S.-né gondozása, ápolása, ellátásának egyenértékét 350 K-ban állapitja meg; — ezek alapján megállapítható, hogy az özvegyi haszonél­vezet tárgyát képező ingatlanok évi tiszta jövedelme az özvegy tartás és ellátására szükséges összegnek kétszerese, tehát azt nagy mértékben túlhaladja; s miután felperesek alperesek egyenes le­származóinak és az özvegyi jog korlátozását kérelmezni jogo­sultak is, felperesek keresetének helyt adni és özv. P. S.-né özvegyi jogának korlátozását kimondani kellett. A korlátozott özvegyi jog mérvéül, miután az iratokból ki­tetszőleg alperes a felperesek által felajánlott természetbeni ellá­tást igénybe venni nem hajlandó s miután erre akarata ellenére nem is szorítható, a biróság az ítélet rendelkezésében kitett ösz­szegben ... (a fenti okokból) vélte megállapíthatónak . . . Ez okból alperes korlátozott özvegyi jogának mérvét a bíró­ság az ítélet rendelkező részében kitett 350 K évi járadékban és a hagyatéki házban természetben igénybe vehető lakhatási jogban állapította meg. A nagyváradi Mr. itelő tábla: Az elsőbiróság Ítéletét felho­zott indokainál fogva helybenhagyja. A kir. Curia: A másodbiróság ítéletét indokolása alapján helybenhagyja. (1911. április 6-án, 5611/1910. sz.) Hasonlás C. 4319/910. (Gr. XVTI. 133. 1.) Lásd meg a Gr. XVTI. 132. lapon összeallitott joggyakorlatot a megajándékozattal sziembeni özvegyi jogra vonaitlcozőlag. 248. A férjét elhagyott nő, ha hibás volta igazoltatott, az elhagyás ténye által érdemetlenné vált az özvegyi jogra és arra pusztán a házas­sági kötelék fennállására hivatkozással igényt nem tarthat. A pozsonyi hir. tábla: Felperes azt vallotta, hogy mivel férje szemrehányásokkal illette, megunta a házaséletet, 14 hét után fér­jét elhagyta s annak haláláig, 13 évig, férjétől különváltan élt. A tanuk szerint néhai M. J. a felperest többször hivta visz­sza, de csak egyszer eredménynyel s nemsokára az első elhagyás Után nejével nem bánt rosszul s az együttélés megszakitására okot nem adott, a felperesnek testvére és sógornője sem tudnak válási okról, és szerintük felperes azért hagyta el férjét, s azért nem akarta az életközösséget visszaállítani, mivel nem volt von­zalma férjéhez; beigazolást nyert az is, hogy felperes szorgalmazta a válást és mivel váló oka nem volt, férjét rábiratta ügyvédjével a válóper indítására; megállapítható, hogy a különélésre nem a férj adott okot, hanem felperes maga nem kívánt férjével élni,

Next

/
Oldalképek
Tartalom