Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 18. 1911 (Budapest, 1911)

138 Családjog. csak annyiban kötelezheti a felperest, amennyiben az törvényes tartási igényeit kielégíti, illetve nem sérti a tartása és nevelése kö­rül számára az osztrák polgári törvénykönyv 166. és 167. §-aiban szülőivel és különösen atyjával szemben biztosított jogait. Mivel pedig a felebbezési bíróság ez egyezség megítélése dolgában helye­sen fogadta el azt a jogi álláspontot, hogy annak az a része, amely a jövőt illetően joglemondást tartalmaz, jogilag nem hatályos; mi­vel a felebbezési bíróság az alperes tartási kötelezettségét a felpe­ressel szemben 1909. évi július hó 5. napjától kezdődően annak 15. életéve betöltéséig, tehát 1914. évi november havának 27. napjáig állapította meg, mivel a felebbezési bíróság a havi tartásdíj ösz­szegét 12 K-ban szabta meg, a jelzett végső időpontig tehát az al­peres összesen 52 hónapon át tartozik ezt az összeget megfizetni, ami 624 K-át tesz ki: a felebbezési biróság jogszabályt sértett meg, midőn ezzel szemben azt mondotta ki, hogy a szóban forgó ajándé­kozási szerződésnek czimzett jogügylettel, amelylyel a felperes tar­tására 500 K-nak évi 100 K-ás részletekben fizetésére kötelezte ma­gát, az alperes teljesen szabadult az őt terhelő tártási kötelezettség alul. Ennyiben tehát a felperesnek vonatkozó panasza alapos. De lényegében alapos a felperesnek a beszámítás dolgában felhozott panasza is. Téves ugyan a felperesnek az a fölfogása, hogy tartásdíj iránt támasztott követeléssel szemben beszámításnak egyáltalán nincs helye, mert ilyennek van helye akkor, ha a tar­tásdijat követelő felperes kifejezetten erre a követelésére kapott már az alperestől bizonyos összeget (hasonló értelemben határozott a kir. Guria 1899 márczius hó 9-én, 609/1898. G. szám alatt). En­nek következtében az alperes azt az összeget, amelyet 1909 július 5-ike óta a felperes tartására valósággal kifizetett, az általa ettől az időponttól kezdve teljesítendő fizetésekbe a maga javára kétség­telenül beszámíthatja. Mivel azonban arra nincs tényállás megállapítva, hogy az al­peres a felebbezési biróság Ítéletének meghozataláig valósággal mi­lyen összeget fizetett meg, a tartásdijat pedig előre és készpénzben, havonként kell megfizetni, a felebbezési biróság jogszabályt sértett meg, midőn az alperes beszámítási kifogásának az ajándékozási szerződésnek czimzett okirat értelmében a jövendőben esedékessé váló részletek erejéig is helyt adott és éppen azért a felperes erre vonatkozó panaszához képest is kellett a felebbezési biróság ítéle­tét megváltoztatni., Ugyanebből az okból alaposnak találta a felülvizsgálati biró­ság a felperesnek a felebbezési biróság ítéletének végrehajthatósá­gával szemben fölhozott panaszát is, és éppen ezért meg kellett változtatni a felebbezési biróság ítéletének rendelkező részét. Mert a föntiek szerint is, de az 1868: LIV. t.-cz. 256. §-ához képest is a tartásdíj fizetésére kötelezésnek határozottnak és olyannak kell lennie, amelynek alapján a felperes jogerősen megítélt követelésé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom