Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 18. 1911 (Budapest, 1911)

A törvénytelen gyermek jogviszonyai. 139 nek végrehajtás utján kielégítését azonnal megkísérelhesse^ függet­lenül attól, vájjon az alperes eleget tett-e a többször emiitett ok­iratban elvállalt kötelezettségének, vagy sem, az alperesnek joga lévér esetleg a végrehajtás megszüntetésére, vagy korlátozására irányuló keresettel érvényesíteni a javára szolgáló beszámításból eredő igényeit. C. 1911 febr. 21. 275/910. G. sz. V. ö. C. G. 194/909. 221. A bíróság a gyámhatőságilag jóváhagyott egyezséget csak annyi­ban vizsgálhatja, vájjon az egyezség a megtörtént gyámhatósági jóvá­hagyás ellenére mennyiben kötelező és mennyiben nem az. Joggyakor­latunk állandóan elfogadja a házasságon kivül született gyermek ap­jának olyan kötelezését is, amelylyel tartási kötelezettségét megfelelő módon megváltja, ámde a házasságon kivül született gyermek atyja a maga el nem idegeníthető kötelezettségének teljesítését csakis akkor és addig bizhatja saját természetes kötelezettségének föléledése nélkül és az alól teljes szabadulással másra, amikor és ameddig ez a megbízott a tartás, nevelés és kiképzésnek ugyanolyan módon és mértékben tesz eleget, amilyen módon és mértékben erre a vélelmezett apa a fönforgó körülmények közt, saját vagyoni viszonyaihoz és az anya társadalmi állásához mérten a bíróság részéről kötelezhető lett volna. A gyermek­nek el nem idegeníthető igénye van különösen arra, hogy legalább keresőképességének bekövetkezéséig, amely sajátos körülményeihez képest változó időpontban állhat be, vélelmezett atyja tartsa el vagyoni viszonyaihoz mérten. Tartás alatt pedig .,a közsegélyre szoruló 7 éven felüli gyermekek gondozásáról" szóló 1901: XXI. t.-cz. 3. §-ának he­lyes értelme szerint, a gyermek testi ellátását, erkölcsi nevelését és szellemi kiképzését kellvén érteni: a vélelmezett atyának kötelezett­sége nem szoritkozhatik immár a szükséges tartásnak a mértékére, hanem arra a gondozásra, amelyet a föntidézett hazai jogszabály rea­del, magától értetődvén, hogy e gondozás minősége a házasságon kí­vüli nemző vagyoni viszonyaihoz és az anya társadalmi állásához mér­ten különböző tartamú, mértékű és jellegű lesz. A kir. Curia mint felülvizsgálati biróság: A felperes felül­vizsgálati kérelme következtében a felebbezési biróság ítéletét fel­oldja és ezt a bíróságot utasítja, 'hogy tartson tárgyalást, álla­pítsa meg a kellő tényállást és ahhoz képest hozzon az összes per­költségek ki által viselésének kérdésére is kiterjedő uj Ítéletet. Indokok: A felperes felülvizsgálati kérelmében azt pana­szolja, hogy a felebbezési biróság jogszabályt sértett meg, midőn a B) a. egyezséget érvényesnek fogadta el, holott azt az árva­szék kirendelte gyám nem mint ilyen kötötte meg, azt az egyez­séget nem az illetékes árvaszék hagyta jóvá; a gyámot nem az illetékes árvaszék rendelte ki; a gyám nem is volt gyámul kirendel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom