Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 18. 1911 (Budapest, 1911)

Eltartási kötelezettség. 135 születése törvénytelenségének a kimondása csakis az ezen perben vitássá vált öröklési jogviszony szabályozása czéljából történt. Ezek szerint másodrendű felperes az örökhagyóval vérségi kapcsolatban nem áll, öt tehát az örökhagyó után öröklési jog meg nem illetvén, keresetével el volt utasitandó. A budapesti kir. tábla: Az elsöbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: A gyermek törvényes származását rendszerint csak a férj támadhatja meg, kivéve, ha a gyermek létezéséről nem tudott, a megtámadásban állandóan akadályozva volt, vagy a gyermek törvényes születésének megtámadására a maga részéről a kellő lépéseket megtette és ezek az ő hibáján kivül nem vezettek eredményre. E feltételek fenforgása mellett a törvénytelen származás örökösödési perben is megállapítható, de csak a családi állapottal (status) kapcsolatosan, mivégből az anyának is perben kell állania. Ez utóbbi szempontból perjogi akadály nem forog fenn, mert a gyermek anyja, mint elsőrendű felperes a perben résztvett. Ezeket előrebocsátva, az elsöbiróság Ítéletét helyben kellett hagyni. A felperesek kifogásolták ugyan a tanukat, ámde az egész per körülményei azt igazolják, hogy fel sem tehető a férjről az, hogy amidőn válóper indítása végett ügyvédhez fordul, ugyanakkor ne tegyen lépést a feleségétől a különélés ideje alatt szült és nem tőle nemzett gyermek törvénytelenitésére és ekként saját törvényes gyermekei örökségének biztosítására, ennélfogva az elsöbiróság helyesen állapította meg azt, hogy örökhagyó a maga részéről a szükséges lépéseket megtévén, abban a menthető tévedésben volt, hogy a másodrendű felperes törvénytelen származása már bírói megállapítást nyert. A kir. tábla egyébként elfogadja az elsöbiróság Ítéletének indokolását, mindazonáltal mellőzve azt a kijelentést, hogy a másodrendű felperes születése törvénytelenségének megállapítása csak a perben álló felek örökségi igényére bir kihatással. A kir. Curia: A másodbiróság ítéletét felhozott és felhívott indokolása alapján azzal a kiegészítéssel hagyja helyben, hogy az ítéletek az anyakönyvbe leendő feljegyzés czéljából, az illető lelkészi hivatallal közlendők. G. 1911. okt. 19. 2018/911. sz. I. p. t. 218.1. A gyermek törvénytelen születésűnek vélelmezendő, midőn több mint tiz hónappal az ágy és asztaltól való elválasztás után született. II. A gyermek születésének törvényességét csak maga a vélelmezett törvényes apa támadhatja meg, ennek halála után pedig Örökösei csak akkor, ha az örökhagyó a gyermek születéséről nem tudott, avagy a megtámadás jogának gyakorlásában akadályozva volt. (0. 5536/910. Ad I. V. ö.: C. 883/909. Ad II. C. 1598/905. (Gr. XIII. 285. 1.) C. 6817/906. (Gr. XV. 305. 1.)