Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 18. 1911 (Budapest, 1911)

Házassági vagyonjog. 119 A m. kir. Curia: Mindkét alsóbiróság íteletének egyedül fellebbezett azt a részét, hogy felperest a hozomány ^ztózetese iránti keresetével ezúttal elutasította, többi nem felebbezett részének érintése nélkül, megváltoztatja és felperest vonatkozó Keresetével idöelöttiség okából elutasithatónak nem találja es az elsobiróságot arra utasítja, hogy felperesnek a jelen perben emelt ebbeli kereseti követelését a peres felek között folyamatban levő házassági bontó-perrel egyidejűleg, esetleg a házassági bontó-perben hozott ítélet jogerőre emelkedés-e után érdemben bírálja el. Indokok: A hozomány a férjtől jogszabály szerint a házasság megszűnése után vagy a házassági bontó-perben is visszakövetelhető arra az esetre, ha a házasság a per folyamán felbontatik. Ebből pedig jogszerűen az következik, hogy ha a nő hozományát férjétől a házassági bontó-perrel egyidejűleg vagy később, de külön keresettel követeli vissza, e két per összefüggésénél fogva egyidejűleg bírálandó el vagy a hozomány iránti per elbírálása felfüggesztendő mindaddig, mig a házassági bontó-per jogerős elintézést nem nyert. Következőleg mi jogi alappal sem bir az alsóbiróságoknak az az ítéleti döntése, hogy felperest a hozomány iránti keresetével idöelöttiség okából kizárólag azért utasították el, mert a peres felek között folyamatban levő házassági bontó-per még jogerős érdemi elintézést nem nyert és ennélfogva a házasság jogerejüleg még fel nem bontatott. Ezekhez képest mindkét alsóbiróság ítéletét a jelen ítélet rendelkező része szerint megváltoztatni és az elsőbiróságot további szabályszerű eljárásra utasítani kellett. (1911 április 4-én, 4166. sz.) 201. Curia: Házassági kötelék felbontása iránt indított perekben a házassági viszonyból folyó vagyoni igények tekintetében csak a házasfelek támaszthatnak egymással szemben keresetet vagy viszonkeresetet, harmadik személynek azonban abban az esetben sincs joga ahhoz, hogy az őt érdeklő vagyonjogi viszonyok a házasfelekkel, vagy ezek egyikével szemben a válóper keretében rendeztessenek, ha egyébként a házastársakkal, vagy azok közül az egyikkel, a házasságra való tekintettel s annak fennállásáról feltételesen szerződött. M. J. II. r. felperest tehát nem illette meg az a jog, hogy az általa 0. J.-val és ennek nejével kötött s az 1886. évi február hó 5-én 64. ügyszám alatt fölvett közjegyzői okiratba foglalt öröklési szerződés hatálytalanná nyilvánítását a vele szerződő felek között folyamatban volt válóperben szorgalmazza s habár 0. J. alperesnek bíróilag kirendelt ügygondnoka erre vonatkozó kifogását csak a felebbezésben érvényesítette, ez a körülmény a válóperbeli eljá-