Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 18. 1911 (Budapest, 1911)

120 Családjog. rás különleges jellegére való tekintettel nem szolgál akadályul arra, hogy a kereseti jog hiánya figyelembe vétessék. (1911 febr. 3-án, 3796. sz.) 202. Igaz ugyan,hogy felperes a horvát-szlavonországi községi illetőségű alperessel kötött házassága következtében alperesnek községi illetőségét szerezte meg, minhogy azonban a válópernek folyamatba tétele előtt Magyarországon törvényszerűen szerezvén községi illetőséget, előbbi — horvát-szlavonországi — községi illetőségét elvesztette, a magyarországi községi illetőségű felperes által a horvát-szlavonországi községi illetőségű alperes ellen folyamatba tett házassági perben való eljárásra a magyar biróság hatáskörét a másodbiróság helyesen állapi, totta meg. (0. 1910 decz. 29. 4815. sz.) Házassági vagyonjog. A házasfelek személyes viszonya egymáshoz. (Tervezet 94—106. §.) 203. Nincs olyan jogszabály, a melynél fogva a férj a lakodalom tartására általa önként forditott kiadások megtérítését házastársától vagy ennek szüleitől utóbb követelhetné. — Nincs olyan jogszabály, mely szerint a megajándékozott házastárs az ajándékozó házastársnak együttélésének tényleges megszakítása esetén köteles volna visszaadni. (O. 1911 márcz. 17. 778. sz.) Kiháaaisitási tárgyak visszakövetelése különélés esetében O. P. 97/909. (Gr. XVI. 123. 1.) V. ö.: C. 382—903. (Gr. X. 61. 1.) A nő tartásdija. 204. Az a nő, ki a különélés tartama alatt más férfival közösülve, a házastársi büséget megszegte, tartásdijat akkor sem követelhet, ha a különélésre a férj bánásmódja adott okot. (Curia 1911 június 13. G. 106/1911. sz. a.) Hasonló C. 72/902. (Gr. VII. 108. 1.) 205. A nő, ki a férje hibájából bekövetkezett különélés alatt férjéit felettes hatóságnál oly hivatali kötelességek súlyos megsértésével vádolta, amelyek valóságuk esetében alkalmasak lettek volna nemcsak a fegyelmi eljárásnak ellenében megindítására, hanem arra is, hogy őt hivatali pályáján előmenetelében tartósan gátolják: annyira ellentétbe helyezkedett a házasságnak erkölcsi jellegével és a házasfeleknek ebből még a különélés idejére is kiható kölcsönös erkölcsi tartozásával, hogy az ideiglenes nőtartásra is érdemetlenné tette magát. (Curijai 1911 október 31. 182/1911. G. sz. a.) Hogy a nőnek a különélés ideje alatt folytatott életmódja az ideiglenes tartásdíj szempontjából befolyással bir. Lásd C: I. G. 253/97. (Gr. VII.