Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1910 (Budapest, 1911)

Szolgálati viszony 65 bői őrként következik, hogy a fent jelzett kérdések előzményéül szolgáló annak az előfeltételnek megállapítása: vájjon az illető alkal­mazottakra nézve a szolgálatképtelenség bekövetkezett-e s általában a nyugdíjazás elrendelése is a közigazgatási hatóságnak van fenntartva. Hogy a törvényhozó az 1896. évi XXVI. t.-cz. megalkotásánál annak a kérdésnek az eldöntését, vájjon beállottak-e a nyugdijba­lépés, vagy küldés feltételei és időpontja, a közigazgatási hatóságnak kivánta fenntartani, kitűnik az idézett t.-cz. alapjául szolgált törvény­javaslat indokolásából is, aihol annak a czélzatnak és akaratnak, hogy a jelzett kérdés a közigazgatási biróság hatásköréből ki van zárva, félreismerhetetlenül kifejezést adott. Való ugyan, hogy a törvényjavaslat indokolásában foglalt ez a kijelentés az állami tisztviselők nyugdíjazásáról szóló rendelkezéssel kapcsolatosan fordul elő, hogy azonban az abban kifejezésre jutott álláspont nemcsak az állami alkalmazottak, hanem a javaslatban, illetve a törvényben előforduló valamennyi nyugdijazási ügyre s azok közt a községi, valamint a rendezett tanácsú városi alkalmazot­tak nyugdijazási ügyeire is áll és alkalmazandó, az a különböző el­látások; egyenlő természetéből s egyenlő jogalapjából nyilván meg­állapítható. Az előadottak alapján, minthogy a jelen ügyben egyedül az a kérdés képezi eldöntés tárgyát, hogy D. Lajos, Zenta rendezett tanácsú város polgármestere, nyugdij ázásának feltétele, a szolgálat­képtelenség bekövetkezett-e s minthogy a fentebb kifejtettek szerint ennek a kérdésnek elbirálása a közigazgatási hatóságnak van fen­tartva: ki kellett mondani, hogy a B. M. és Kb. közt felmerült ebben a hatásköri összeütközési esetben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. 128. Hatáskör megállapítása, ideiglenesen nyugalmazott kir. törvényszéki bírónak a tényleges szolgálatra jelentkezése napjá­tól kezdve nyugdija helyett a tényleges szolgálatban álló bírákat megillető illetmény kifizetése iránt indított ügyében. (Hb. 1909. 10. szám.) A hatásköri biróság a felmerült vitás kérdés eldöntését a köz­igazgatási hatóság hatáskörébe tartozónak mondotta a következő okokból: 0. L. ideiglenes nyugalomba helyezett kir. törvényszéki biró a m. kir. igazságügyminiszter 1906. évi október hó 19-én 11.441. sz. a. kelt határozata ellen a m. kir. közigazgatási bírósághoz intézett pana­szát az 1896: XXVI. t.-cz. 83. §-ának 1. pontjára alapítja s panaszá­ban az igazságügyminiszterhez beadott kérvényében előterjesztett ké­relmétől eltérőleg csak azt az igényét kivánja a biróság előtt érvénye­síteni, hogy részére a tényleges szolgálatban álló kir. törvényszéki bírákat az 1893: IV. t.-<cz. szerint megülető illetmények 1904. évi jan. hó 9. napjától, mint a tényleges szolgálatra történt első jelentkezése napjától kezdve megállapittassanak s nyugdija ugyanattól az idő­ponttól kezdve beszüntettessék. Döntvény XVIL 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom