Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1910 (Budapest, 1911)

&z0vz6Í jog 225 sal élő fél tartozik az ő jogorvoslatában önállóan és kifejezetten megjelölni azt az okot, amelyre a felfolyamodást alapítja és hogy a felfolyamodás alapjának ezt az önálló megjelölését nem pótolja egy másiik beadványra való hivatkozás. (1910. szeptember 30. 4375.) Szerzői jog. 1884: XVI. t.-cz. 361. A hírlapokban megjelenő szépirodalmi dolgozatok az 1884 :XVI. t.-cz. 1. és 9. §-ának 2. pontja értelmében a szerzői jog védelme alatt állván, közömbös, hogy a mű más helyen közzététetett-e már vagy sem és hogy a csereviszonyban álló lapok szerkesztői és kiadói kölcsönösen felhatalmazták-e egymást arra, hogy a lapjaik hasábjain megjelent tárczákat kölcsönösen átvehessék. (C. 1910. február 8. 3736/909. sz. VI. p. t.) A lapszerkesztő nemcsak lapjának szellemi összeállításáért közvetlen felelős, hanem neki a közölni szándékolt minden dolgozatról tudomást szerezni, s ekként arra is ügyelni kötelességében áll, hogy a lapjába felvett dolgozatok közzététele mások jogainak sérelme nélkül történjék. C. 4417/905. (Gr. XIV. 625. 1.) Lásd C. 902/908. Gr. XVI. 258. 1. és az itt összeállított joggyakorlatot. 362. Felperes munkájának korlátlan számú példányban való kiadásához való jogot ruházott át alperesre 300 korona irói tiszteletdíj ellenében; azzal tehát, hogy a munkát második kiadásban is kiadta, szerzői jog bitorlását el nem követett . Bpesti T.: Az elsőbiróság Ítéletében F. A. tanúnak helyesen mérlegelt vallomásával az van bizonyítva, hogy felperes „Sötét bűnök" cimü munkájának korlátlan számú példányban való kiadásához való jogot ruházott át alperesre a megkapott 300 korona irói tiszteletdíj ellenében. Ily megállapodás mellett az 1875 : XXXVII. t-c. 522. §-ban foglalt vélelem ellenére alperes felperes müvéből tetszés szerinti számú kiadást rendelhetett; azzal a cselekményével tehát, hogy alperes felperes müvét második kiadásban is kiadta, az 1884 : XVI. t.-c. 6. §-a 3. pontjában meghatározott szerzői jog bitorlását el nem követte. C: A kir. Guria a másodbiróság ítéletét indokolása alapján annyival inkább helybenhagyja, mert az a körülmény, hogy felperes a kérdéses kéziratot az első kiadás közzététele után az alperes B. D.-tői vissza nem vette, hanem azt továbbra is annak birtokában hagyta, nyilván arra mutat, hogy felperes müvének kéziratát egyszer s mindenkorra megállapított 300 korona tiszteletdíj ellenében az alperes korlátlan tulajdonába bocsátotta, arról tehát az alperes tetszése szerint rendelkezni jogosult volt. (1910. november 22. 2909. sz.) Döntvény XVII. 15