Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1910 (Budapest, 1911)

222 Dologjog tekintve végül, hogy ily körülmények közt felperesnek az id. t.-cz. 82. és 83. §-ai alapján a munkaadó ellen csak az esetben volna kártérítésre igénye, ha jogerős büntetőbírósági Ítélettel kimutatná, hogy a balesetet a munkaadó, vagy megbízottja szándékosan vagy gondatlansággal idézte elő, ámde a felperes ezt nem is vitatta: mindezekből nyilvánvaló, hogy felperes az alperes, mint munkaadó ellen kártérítési igényt nem érvényesíthet, mert ezért a munkaadó felelősséggel nem tartozik. Ezeknél fogva felperest az alperessel szemben keresetével, kereshetőségi jog hiányából, el kellett utasítani. Bpesti ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletének a per főtárgyára vonatkozó részét helybenhagyja. Indokok: A per főtárgyára nézve az elsőbiróság Ítélete a kereshetőségi jog hiányára vonatkozó indokok elhagyásával, egyébként indokainál fogva s azért hagyatott helyben, mert az alperes üzeme, amelyben felperes férje, mint gyári munkás alkalmazva volt, az 1907. évi XIX. t.-cz. 3. §-a alá tartozik, tehát felperes férje is baleset elleni biztosítási kötelezettség' alá esett, mely a most idézett t.-cz. szerint a bányatörvény hatálya alá tartozó bányaüzemekben alkalmazottakra nézve a törvény XIII. fejezetében megjelölt módon és szervezetben történik, vagyis miután az idézett 98. §. szerint a bányatörvény alapján létesített bányasegélyző pénztárak (társládák) szervezete a törvény XIII. fejezetében megállapított határozmányok szerint, érintetlenül hagyatott és a 154. §. világosan kimondja, hogy a bányatörvény alapján létesített és a törvény 155. §-ában foglalt határozmányoknak megfelelő bányatársládák tagjai nem kötelesek a betegség és baleset esetére való biztosítás czéljából az országos munkás és balesetbiztosító pénztárba belépni, végre a 155. §. szerint a bányatársládák szervezetét, a segélyezés mérvét, a járulékok nagyságát, a kezelés módozatait és a felügyeletet a bányatörvény és az érvényben levő kormányrendeletek szabályozzák és a bányatársládáknak e rendelkezésekben megállapított szervezete érintetlenül marad, a társpénztári tagok balesetbiztosítása magánál a társpénztárnál történik, amely e részben teljesen egyenjogú és egyenrangú az országos munkás balesetbiztosító pénztárral. Miután pedig az 1907 : XIX. t.-cz. 82. §-ának az a rendelkezr'jjjí, amely kimondja, hogy a munkaadó más esetekben, mint ameUjSft a törvényszakasz megállapít, az e törvény értelmében biztosítóéi, Jil szemben balesetből kifolyóan kártérítéssel nem tartozik, annak 'ujjvégéből kitetszően, minden a törvény értelmében biztosítottra tehát ugy az országos pénztár, mint a bányatörvény alapján létesített bányatársládák által biztosítottakra egyaránt vonatkozik, kétségtelen, hogy felperesnek alperes, mint munkaadója ellen más alapon kártérítési kereseti joga nincsen. Ennek az álláspontnak a helyességét támogatja az a körülmény is, hogy az 1907 : XIX. t.-cz. miniszteri indokolásából kitetszően, a kötelező balesetbiztosításnak egyik legfőbb czélja az, hogy általánosan védelmet nyújtson a munkaadó magánjogi szavatosságából folyó