Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1910 (Budapest, 1911)

Közvégrendelet 159 közjegyző, hanem a járásbiró vette fel és felperes a közjegyző akadályoztatását, avagy a végrendelkezési jogügyletnek halaszthatlan voltát ki nem mutatta. Helyes az alsolbiróságoknak az a jogi álláspontja, hogy örökhagyó végrendeletében felperes és esetleg gyermekei javára az osztr. polg. törvénykönyv 608. §-ában szabályozott hitbizomány helyettesítést állapit meg és hogy ez a rendelkezés a 612. §-nak tiltó intézkedésébe nem ütközik. Örökhagyónak végrendelete nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy azon esetben, ha a végrendelkezőnek örökösökül kijelölt kiskorú gyermekei a felperes, esetleg gyeimekei javára az egész vagyonra kiterjedóleg feltételesen rendelt hitbizományi helyettesítést magukra nézve a kötelesrész erejéig kötelezőnek el nem ismernék, kiskorú gyermekeit a kötelesrészro szorítaná s őket arra kötelezné, hogy a kötelesrészen felüli hagyatéki vagyont azonnal, tehát a végrendeletben kitűzött feltételre való tekintet nélkül kötelesek lennének az utóörököáököl kijelölt felperesnek kiadni, ilyen rendelkezés hiányában pedig a peres félek egymásközti viszonyának szabályozásánál nem az osztrák polgári törvénykönyv 808. l§-a, hanem a 774. §-a irányadó, mely szerint az esetben, ha a szükségörökösnek nagyobb örökrész hagyatik, a korlátolás csak azon részre vonatkozhatik, ami a kötelesrészt meghaladja. Ennélfogva a felperesnek, esetleg gyermekeinek a végrendeleten alapuló igénye nem terjedhet többre, mint arra, hogy a kötelesrészt meghaladó hagyatéki vagyonra nézve utóörökösödési joguk a végrendeletben megjelölt feltétel beálltának esetére biztosittassék; viszont alperesek csak azt követelhetik, hogy a kötelesrésznek megfelelő vagyonérték a korlátolás alól mentesittesséL CG. 1909. október 12. 2699/909. sz. I. p. t.) Ad. I. A kir. aljárásbiró kiküldetés, illetve főnökének megbízása nélkül közvégrendeletet fel nem vehet. C. 3663/86. (Gr. VII. 564. 1.; Gl. III. 236. 1.). Ad. II. Lásd az Örököshelyettesités cz. alatt közölt C. 5526/909. sz. határozatát és joggyakorlatot. 296. A nem megőrzés, hanem érvényre emelés czéljából a közjegyzőnél letett magánvégrendelet lepecsételésére az 1876. évi XVI. t.-cz. 24. §-ában előirt szabály betartása nem érvényességi feltétel, hanem óvintézkedés a végből, hogy a végrendelet érintetlensége biztosittassék. Ennélfogva a közjegyzőnek azt a mulasztását is, hogy a boritékkal együtt, az abban volt végrendeletet is nyilván véletlenül át nem fűzte és a zsinórt a borítékhoz hozzá nem pecsételte, a végrendelet érvényére befolyással biró körülménynek tekinteni nem lehet. Pozsonyi T.: A peres és az 1876: XVI. t.-cz. 23. §-a szerint szerkesztett és közjegyzőnél letéteményezett végrendelet érvénye azon alapon támadtatott meg, hogy a közjegyző az id. t.-cz. 24. §-ában előirt eljárást minden tekintetben be nem tartotta, amennyiben a