Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1910 (Budapest, 1911)

158 Közvégrendelet kiegészítés mellett, az itt felhozott indokok alapján helybenhagyta. C: A kir. Curia a másodbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: A másodbiróság helyesen mondta ki, hogy a végrendelet nem érvényteleníthető abból az okból, hogy a tanuk nem voltak jelen akkor, amidőn az örökhagyó az ő végakaratát a közjegyzőnek a végrendelet megírása végett elmondta; mert eltekintve attól, hogy a másodbiróság idevonatkozó indokai szerint ez a körülmény a közvégrendeletet érvénytelenné nem teszi, felperes ebből az okból a végrendeletet keresetében meg sem támadta. Ennek az előrebocsátásával a kir. Curia a másodbiróság Ítéletét indokai alapján hagyta helyben, mellőzve mindazonáltal azt a kijelentést, hogy az örökhagyó a végrendelet felolvasása után valamit morgott is, mert a tanuk vallomásában erről emlités téve nincs. (1910. szept. 16. 2294.) V. ö.: C. 129/86. és 8282/92. (Gr. VII. 560. 1.). 295. I. A járásbíróságok közvégrendeletek felvételére kivétel nélkül jogosítvák és így a járásbiró által felvett közvégrendeletnek érvényességéhez nem szükséges, hogy a közjegyző akadályoztatása, vagy a végrendelkezés halaszthatatlan volta igazoltassék. — II. Az optk. jogterületén az utóörökösül kijelöltnek a végrendeleten alapuló igénye nem terjedhet többre, mint arra, hogy a kötelesrészt meghaladó hagyatéki vagyonra nézve utóörökösödési joga a végrendeletben megjelölt feltétel beálltának esetére biztosittassék: viszont a szükségörökösök csak azt követelhetik, hogy a kötelesrésznek megfelelő vagyonérték a korlátolás alól mentesittessék. C: Az 1876: XVI. t.-cz. 21. §-ának első bekezdése szerint közvégrendeletet közjegyző és kir. járásbíróságok előtt az 1874. évi XXXV. t.-czikkben előirt módon lehet tenni, és miután az idézett §. a közjegyzőt s a kir. járásbíróságokat együttesen említi, annak értelmében a kir. járásbíróságok, közvégrendeletek felvételére kivétel nélkül jogositvák, amint az ki van mondva a G. 12. sz. polgári döntvényében. A kir. járásbíróságoknak ezt a hatáskörét nem szüntette meg az 1886: VII. t.-cz. 9. §-a, mert e §. szerint olyan teendőket, amelyek kizárólag a közjegyzői hatáskörbe tartoznak, a járásbiró csakis a közjegyző akadályoztatása és helyettes nem léte esetén és csupán annyiban láthat el, amennyiben azok halasztást nem tűrnek; ezen teendőkben tehát a járásbiró csak az akadályozott közjegyzőt helyettesíti, holott a közvégrendeletek felvétele az 1876: XVI. t.-cz. 21. §-a szerint a járásbirónak is hatáskörébe tartozik, minélfogva közvégrendelet készítése esetében a járásbiró nem mint a közjegyző helyettese, hanem saját hatsákörében jár el, amiből következik, hogy a járásbíróságok közvégrendeletek felvételére kivétel nélkül jogositvák. Nem helytálló tehát az az alperesi kifogás, hogy az örökhagyó .által tett végrendelet érvénytelen volna azon okból, mert azt nem a