Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1910 (Budapest, 1911)

114 Eltartás kötelezettsége ben ez lehetetlen, igényelhető készpénzben. C. 460/905. (Gr. XIII. 290. 1.); C. 5570/89. (Gr. VII. 240. 1. és Gl. II. 1., 342. 1.) 240. A külön váltan élő anya a gyermeknek a család körén kivül nyert neveltetésének költségeit sajátjából csupán azon esetben tartozik fedezni, ha a nevelőintézetben történt elhelyezéshez maga is hozzájárult, vagy ha vagyoni viszonyai az ilyen költséges neveltetés költségeinek viselését megengedik. A nyíregyházai kir. törvényszék: Felperest a másodrendű alperessel szemben keresetével elutasítja. Indokok: A válóperbeli s 1905 júniusban jogerőre emelkedett Ítéletek szerint az első és másodr. alp.-ek közti házasság végleg felbontva s a kk. leány tartása és neveltetése az apa, I.-rendü alp. kötelességévé tétetett s ez a kötelezettség csak az esetre hárittatott másodrendű alperesre, ha elsőrendű alperes a kiskorú tartására s neveltetésére képtelen lenne s minthogy a szülők közt eme jogviszony jóval előbb szabályozva lett, mint ahogy az alperesek kk. leánya az 1905/6. tanévre a felperes leánynevelő intézetbe felvétetett, ennélfogva, valamint az 1877 :XX. t.-cz. 11. §-ában foglalt ama jogszabálynál fogva, hogy a kiskorút elsősorban az apa köteles tartani és neveltetni s az anya csak azon esetre, ha az apa arra teljesen képtelen lenne, kétségtelen, hogy felperesnek a másodrendű alperes anya ellen irányuló ama keresete, hogy elsőrendű alperessel egyetemlegesen köteleztessék, helyt nem foghat. Igaz ugyan, hogy elsőrendű alperes teljesen vagyontalan lévén s igy tőle a kereseti összeg be nem hajtható, másodrendű alperes ennek daczára sem volt a kereseti tőke s járulékai fizetésére kötelezhető, mert másodrendű alperes közokirattal bizonyította, hogy sem ingó, sem ingatlan vagyona nincsen s egyedüli jövedelme az az évi 1200 K, melyet az A) alatti közjegyzői okirat szerint elsőrendű alperes havi 100 K részletekben fizetni kötelezett, valamint a P. Sz.-féle alapítványnak évi 600 K-t tevő kamatai; minthogy az ezen 1800 K-t tevő jövedelem a szakértőik véleménye szerint a másodrendű alperes megélhetése s a gondjaira bízott kk. fiu tartása és neveltetése költségeire alig elegendő, nemhogy abból még kk. leánya neveltetése költségeire is valamely összeget fordíthatna, kétségtelen, hogy másodrendű alperes a kk. leánya neveltetési költségei viselésére vagy ily címen bármi összeg fizetésére nem kötelezhető: miért is felperes másodrendű alperes elleni ikeresetével elutasítandó volt. A debreceni kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja indokaiból és azért, mert igaz ugyan, hogy az 1877 : XX. t.-c. 11. §-a szerint a vagyontalan kiskorút, ha az apa erre magában nem képes, az anya is eltartani és neveltetni köteles; továbbá az 1894. évi XXXI. t.-c. 95. §-ának 4. bekezdése értelmiében a közös gyermek tarási és nevelési költségét, ha a gyermeknek vagyona nincs vagy annak jövedelme erre nem elegendő, mindkét szülő jövedelme arányában köteles fedezni; ezen rendelkezésből azonban az is kövétke-