Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 16. 1909 (Budapest, 1910)

262 Szerzői jog tekeny befolyást gyakorolt, aminek folytán az ilyetén mü sokszorosítási s forgalombahelyezési jogának átengedéseért a szerzőnek a rendesnél nagyobb tiszteletdíj elnyerésére méltán lehetett kilátása; miért is mindezeknek a jelenségeknek kellő mérlegelésével helyesen állapította meg a kir. tábla az 1884: XVI. t.-cz. 29. §-a alapján azt, hogy az alperesek tiszteletdíj czimén a felperesnek legalább 600 K-át fizetni tartoztak volna, ez a kiadás azonban részükről tényleg fel r^em merülvén, ők azt ennélfogva megtakarították, ezzel tehát vagyonukat növelték, vagyis ezen érték erejéig gazdagodtak, ellenben ugyanazon vagyoni előny a felperestől az alperesek cselekménye következtében elvonatván, felperes annak értéke erejéig megkárosittatott. És minthogy az alpereseknél fennforgott menthető tévedés csak a büntethetőséget zárja ki, de a kártérítési kötelezettséget nem: alperesek felelősségét a felperesnek okozott kárért az 1884: XVI. t.-cz. 19. §-ának második bekezdése szerint 600 koronában meg kellett állapítani, még pedig annyival inkább, mert felperes adatszerüleg ki nem mutatta, hogy a kérdéses zeneszerzeményekre vonatkozólag fonográf- és ariszton'lemezekkel gyakorolható többszörözési s forgalomba helyezési jogát vagyonilag előnyösebben tudta volna értékesíteni. Ellenben a büntetés alkalmazása tekintetében mindkét alsóbíróság ítéletét megváltoztatni azért kellett, mert amennyiben joggyakorlatunkban a jelenlegihez hasonló eset még elő nem fordult, alperesek a törvény helyes értelme felől kétségben s eljárásuk következményeire nézve tévedésben lehettek s minthogy őket szándékosság vagy mulasztás nem terheli, de a menthető tévedés -mint már fentebb említtetett — a büntethetőséget kizárja: ezeknél fogva büntetésnek az 1884: XVI. t.-cz. 19. §-ának harmadik bekezdése szerint helye nem lévén, annak alkalmazása mellőzendő volt. (Guria 1909. április 15. 5392/908. sz. a. — A Curia VI. tanácsának elvi jelentőségű határozata.) Az a körülmény, hogy a szerző szerzői tulajdonjogát egy harmadik személyre átruházta, nem zárja ki azt, hogy ugyancsak ő másnak is engedélyt adjon a többszörözésre és közzétételre. Ily engedély ugyan a megelőző átruházás alapján harmadik személy által nyert jogokra kihatással nincs, de kizárja azt, hogy a szerző felléphessen az ellen, kinek az átruházás után a többszörözésre és közzétételre jogot adott. (Curia 1906. június 5. 2656/905. sz. a. VI. p. t.) Szerzői jog kérdése, a Nagybritanniával fennálló államszerződés, alapján. A budapesti kir. Ítélőtábla: Az (1894. X. t.-rz.-kel beczikkelyezett) államszerződés első czikkének 2. bekezdése értelmében — eltérően az 1884: XVI. t.'-cz, 79. §. a) pontjában foglalt