Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 16. 1909 (Budapest, 1910)
Szerzői jog 26 5 rendelkezéstől, — Magyarországban és Nagybritánniában kölcsönösen védelemben részesülnek az olyan irodalmi vagy művészeti müvek szerzői, valamint az ilyen szerzőknek jogutódai, kik alatt a kiadók is értendők, amely müvek a szeződő felek országaiban tétettek közzé először. A második bekezdés értelmében pedig kölcsönös védelemben részesülnek ama szerzők s ezek jogutódai irodalmi müvei, akik valamelyik szerződő fél alattvalói, vagy egyiknek országaiban laknak. Mig tehát az első czikk második bekezdése szerint szerzői jogi védelem alatt áll tekintet nélkül a szerző honosságára vagy lakóhelyére, minden mü, még ha külföldi szerző müve is, akkor, ha a szerződő felek valamelyikének országában jelent meg először, addig a harmadik bekezdés védelemben részesiti a szerződő felek valamelyike alattvalójának vagy lakosának, vagy az ilyen szerző jogutódának irodalmi vagy művészeti müvet és pedig tekintet nélkül arra, hogy a mű hol jelent meg. Ezekre a rendelkezésekre való tekintettel a F. D. & H. czéget a kérdéses zenemű szerzői joga csak akkor illette meg és a vele kötött szerződés utján a szerzői jogot felperes csak akkor szerezhette meg, ha a zenemű szerzője vagy Nagybritánnia alattvalója, vagy amennyiben a mü szerzője külföldi, ha a zenemű először Nagybritánniában jelent meg. Abban az esetben azonban, ha a szerző külföldi és a zenemű először nem Nagybrittánniában jelent meg, a mű szabad marad s nem tarthat számot szerzői jogvédelemre akkor sem, ha külföldön történt megjelenés után a külföldi szerző szerzői jogát nagybritánniai kiadóra átruházta. A kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét a benne felhozott indokok alapján helybenhagyja. (1909. évi október 15-én, 3362. sz.) Ha két zenemű közös kutfdrrásból ered ugyan, de lényeges alkatrészeiben egymástól mégis lényegesen különbözik: mindegyik az 1884: XVI. t.-cz. 46. §-a szerint sajátlagos szerzeménynek tekintendő és sem létesitésükhöz, sem nyilvános előadásukhoz a másik zenemű szerzőjének beleegyezése nem szükséges. (Curia 1906. június 5. 2781/905. sz. a. VI. p. t.) Régi népdal két zeneszerző által feldolgozva, régi népdal utánképzése nem állapítja meg a szerzői jog bitorlását, ha ezt előzőleg már más fel is dolgozta. C. 1898 nov. 22. é540 (Gl. L 682. 1.) A mulatóhely tulajdonosának kellő gondosság kifejtése mellett az előadások zeneszámairól is tudomással kell birnia és nem védekezhetik azzal, hogy a zenemű előadása az ő tudta és megbizása nélkül történt. A szerzői jog bitorlása az 1884: XVI. t.-cz. 57. §-a szerint fennforog, inert alperes mulatójában adatott elő a zenemű. Az ő felelősségére befolyással nincs az, ha az ő megbizása és tudta riél-