Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 16. 1909 (Budapest, 1910)

258 Szerzői jog Fordítás védelme. Bpesti Tábla 1886 június 8. 3406 (Gl. í. 676. I) Az 1884: XVI. t.-cz. 53. §-a a jogosult fordítót csak az ellen védi, hogV az o fordítása beleegyezése nélkül nyilvánosan elő nem adható C 1908 iun 23. 7990/907 (Gr. XV 366. 1.) *u»<uo. c.. JWUO juu. Az 1884: XVI. törvényczikk 9. §-ának 2. pontja szerint a hírlapokban megjelent szépirodalmi dolgozatok a törvényes védelem alól kivéve nincsenek s az idézett törvény 5. §-a szerint valamely irói műnek a jogosított beleegyezése nélkül történt közzététele a szerzői jog bitorlásának tekintetik; az elsőbiróság az alperes ellenében a szerzői jogbitorlás tényének a fenforgását helyesen állapította meg. (A kir. Curia: 1908. szept. 12-én, 902. sz.) Ha a szerkesztő az általa szerkesztett lapban egy tárczát a szerző beleegyezése nélkül közzé tesz, gondatlanul jár el. C. 1905 okt. 25. 2602/904 (Gr. XII. 340. 1.) Szerzői jogbitorlás ily tárcza közzététele esetén csak akkor forog fenn, ha az utánnyomás tilalma ki volt tüntetve. C. 1905 május 23. 346/904 (Gr. XII. 342. 1.) A szerzői jog bitorlásának tekintendő a zenemüveknek fonográfhengereken, illetőleg arisztonlemezen fonográf- és arisztonprodukczióra a szerző beleegyezése nélkül való többszörözése és forgalomba helyezése. Hasonló eset még a joggyakorlatban elő nem fordulván és igy a törvény helyes értelmére nézve tévedés lehető lévén: szándékosság vagy mulasztás fenn nem forog és a büntetés kiszabása mellőztetett. A kir. Curia: A bitorlás kimondása, az elkobzás elrendelése,, a káríérités összege és a perköltség kérdése tekintetében a másodbiróság Ítéletét helybenhagyja, ellenben a büntetés alkalmazása tekintetében mind a két alsóbiróság Ítéletét megváltoztatja és felperest a bitorlás megbüntetésére irányzott keresetével elutasítja. Indokok: A felperes keresete folytán az a kérdés volt bíróilag eldöntendő: vájjon szerzői jog bitorlásának tekinthető-e alpereseknek az a cselekménye, mely szerint ők a felperes által költött, B. F. és testvére budapesti műkereskedő czégnél nyomtatásban megjelent „János Vitéz" czimü daljátéknak a keresethez G) és H) alatt csatolt füzetekben megjelölt hat rendbeli dalát az A), F) és K) alatt csatolt fonográf-hengereken, illetőleg arisztonlemezen fonográf- és arisztonprodukezióra a felperes beleegyezése nélkül többszörözték és forgalomba helyezték? Ennek a vitás kérdésnek a megbirálásánál elsősorban azt kell szem előtt tartani, hogy az 1884: XVI. t.-cz. a szellemi munkát és annak alkotóját (a szerzőt) az ennek tulajdonát képező mii tekintetében nemcsak eszményileg, hanem vagyonilag is a leg-