Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 16. 1909 (Budapest, 1910)

Szerzői jog 259 messzebbmenő védelemben kívánta részesíteni bármely jogtalan támadás és \ isszaélés ellen. Ezt tanúsítják a fent hivatkozott törvény előmunkálatai is. Jelesül a miniszteri törvényjavaslat indokolása ezt mondja: „A törvény czélja a szellemi munkát védelmezni s a szellemi terméknek a védelmet minden tekintetben biztosítani". A képviselőház igazságügyi bizottságának a javaslatról tett jelentése szerint pedig: „Ez csak ugy lehetséges, ha daczára a gondolat közzétételének, a szellemi termék materiális kizsákmányolása kizárólag a szerzőnek tartatik fenn". (Országgyűlési irományok: 1881: XII. kötet 225. lap és XIX. kötet 255. és 259. lap.) A törvényhozónak ekként megnyilvánult szándéka pedig az által valósult meg, hogy a törvényben egyfelől a szerzőt a müvén megillető összes jogosítványok tüzetes meghatározást nyertek, másfelől pedig azok megfelelő biztosításáról és kellő megvédéséről intézkedés történt. A szerzői jogi törvény 1. §-a szerint, mely a 45. §. rendelkezése folytán a zenemüvekre is megfelelően alkalmazandó, ugy az irói, mint a zenemüveknél a gépi többszörözés, közzététel és forgalomba helyezés kizárólagos joga a szerzőt illeti s ha ezek bármelyike a jogosult beleegyezése nélkül történik, az 5. §. szerint ez bitorlásnak tekintendő és tilos. Ezeket a jogosítványokat a törvény csakis a közérdek szempontjából szorítja meg, amidőn részletesen felsorolja mindazon kivételes eseteket, melyeket az 5. §. abszolút tilalma alól kifejezetten kivesz. A kivételek között azonban a zenemüveknek mechanikai viszszaadását eszközlő géphangszerekről említés egyáltalán nem tétetik, még olyanokról sem, melyeket a törvény alkotása idején már minálunk is ismertek. Ezzel szemben vizsgálat tárgyává az teendő: vájjon valamely védett zeneműnek fonográf-hengerre vagy arisztonlemezre történő átvitele egyértelműnek vehető-e a törvényben emiitett gépi többszörözéssel? Erre vonatkozólag félreismerhetlen útmutatással szolgálhat a miniszteri törvényjavaslat további indokolásának az a kijelentése, mely szerint „a gépi munkával való többszörözés általános kifejezése a törvényjavaslatnak". Nem ellenkezik e kijelentéssel, hanem csak magyarázza azt és megvilágítja a gépi többszörözés fogalmának a törvényhozó által adni kivánt jelentményét az, hogy a törvényjavaslat indokolása „a gépi munkával való többszörözés" alatt a typografián kívül a nyomdai iparnak mindazon számos találmányát érti, melyek a többszörözésre alkalmazhatók; a törvény ebbeli szándékát pedig még világosabban feltüntetve látja az 5. §. második pontjával, mely szerint még a ieirás is (az ott jelzett módon) bitorlást képezhet. Az irói és zenei gondolat rendszerinti megrögzitését s ekként való közlését képező nyomtatásés leírásnak, mint gépi többszörözési eszközöknek csupán kiemelése az indokolásban, de át nem vitele a törvénybe, hanem a tör17*