Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 16. 1909 (Budapest, 1910)

240 Dologi jog felülvizsgálatnak helye, s a beszerzett adatokhoz képest az értéket a felebbezési, illetve a felülvizsgálati bíróság állapítja meg. Minthogy pedig az ujitott perben a felek a felebbezési bíróság előtt egyezően kijelentették, hogy a pertárgy értéke 1000 K s az érték megállapításánál is elsősorban a felek egyező kijelentése irányadó, ennélfogva a felülvizsgálati kérelem visszautasítása iránt a válasziratban előterjesztett kérelemnek helyt adni nem lehetett. (Budapesti kir. tábla 1909 február 27. G. 725/1908. sz. a.) A szolgalomnak elbirtoklás által való megszerzéséhez oly birtoklás vezethet csupán, amely 32 évet meghaladó időtartamon át szakadatlanul, a szolgáló telek tulajdonosának nem puszta elnézése vagy prekárium alapján, hanem jogképpen, vagyis oly módon gyakoroltatott, hogy a szolgáló telek tulajdonosa a szolgalom jogszerű gyakorlásának elismeréseképpen állandóan tartózkodott oly cselekvéstől, amely a szolgalom gyakorlását lehetetlenné tette volna s amire egyébként tulajdonjoga kizárólagosságából kifolyóan jogosult lett volna. Ily szolgalomszerü birtoklásnak 32 évet meghaladó időtartamon át való gyakorlását az alperesek nem bizonyították, sőt a per adataiból megállapítható, hogy ugy alperesek, illetve jogelődük, mint mások is a felperes tulajdonát tevő malom udvarán át, a felperes jogelődének elnézése, tetszése, vagy esetről-esetre adott engedelem alapján közlekedtek. Elbirtoklásról tehát szó egyáltalában nem lehet. Ami pedig az alpereseknek jogügylet általi szerzésre alapított védekezésüket illeti, azt helyt foghatónak a kir. tábla nem fogadhatta el; mert a per adataiból csak az állapitható meg, hogy alperes jogelőde a jelzett okiratok szerint 50 frtot a felperes jogelődének nem a malom udvarán örökidőkre való közlekedés ellenértékéül, hanem a szőllőjébeni építkezéskor ezen építkezés tartamára s illetve 1 évi határidőre való használatért és az ut karban tartásáért fizette. (Curia 1909 április 6. 1295/909. sz. a. I. p. t.) Telki szolgalom elbirtoklásának esetei (GL I. 539—548 1. Gr. VIII. 333— 339.1.) Hogy szolgalmi jogot elbirtoklás utján lehessen szerezni, a birtoklásnak a birtokló vagy birlaló részéről szolgalomszerüen, azaz jogként. kell történnie. C. 1907 decz. 12. 10328/906 (Gr. XV. 345. 1.) Az útszolgalomnak, mint általában a telki szolgalmaknak törvényes fogalmából következik, hogy ilyen szolgalmat csak egy meghatározott telek tulajdonosa szerezhet és pedig abból a czélból, hogy saját (uralgó) telkét ő és annak mindenkori tulajdonosa czélszerübben használhassa, következőleg utszolgalom megszerzésére is csupán az olyan átjárás alkalmas, melyet valamely meghatározott telek tulajdonosa hasonló czélból folytat. Az az eljárás azonban, hogy a szerzést vitatok