Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 16. 1909 (Budapest, 1910)

A zálogjog 241 az átjárást nem mint valamely meghatározott telek tulajdonosai annak czélszerübb használata okából, hanem* a tulajdonukon kivül álló, mindenkinek közös használatára szolgáló „közkút" könnyebb megközelíthetésc miatt gyakorolták: útszolgalom szerzésére nem alkalmas. (Ouria 1909. május 11. 2067/909. sz. a. I. p. t.) Telki szolgalmat valamely kut használata tekintetében az uralgó telek tulajdonosa akkor is gyakorolhat, ha ő nem lakik az uralgó telken álló házban és igy a meritett vizet esetleg nem ezen a telken használja fel. C. 6615/91 (Gr; VIII. 320. 10 A zálogjog és jelzálog. (Tervezet 799—903. §§.) I. A haszonbérelt ingatlanon talált, de annak gazdasági felszereléséhez nem tartozó cséplőgép árverési vételárára a haszonbérbeadót törvényes zálogjog nem illeti. — II. A sorrendi végzés ellen felfolyamodó fél az ellenféltől a felfolyamodás költségeinek a megtérítését nem igényelheti. (Curia 1909. május 7. 1406/909. VI. p. t.) Törvényes zálogjog illeti a haszonbérbeadót a haszonbérelt jószágon levő vagy ahhoz tartozó terményekre egy évi haszonbér erejéig. A haszonbérbeadó törvényadta zálogjogát az nem csorbíthatja, hogy a termények nem a haszonbérelt jószágon termettek. C. 2437/85 (Gl. I. 60O 1. Gr. VIII. 361. 1.) A hitelező, ki nem forgalmi jogügylet, hanem végrehajtási cselekmény alapján, az adósával létesült ügylet megkötése után követelésének kielégítése czéljából adósának egy már kifizetett, de a nyilvánkönyvből még nem törölt követelésére végrehajtásilag szerzett alzálog* jogot, nem hivatkozhatik sikeresen arra, hogy az ügyletet a nyilvánkönyvben való biztában kötötte meg. A végrehajtást szenvedő adósa a lefoglalásról történt értesités előtt kifizetett követelést újból akkor sem tartozik megfizetni, ha az zálogjogilag biztositva volt és a zálogjog valamely okból nem töröltetett. A már kifizetett követelés lefoglalása ennélfogva hatálytalan s igy annak alapján hatályosan alzálogjog sem szerezhető. Az osztrák polgári törvénykönyvnek a telekkönyvi rendelettel egybefüggő s a telekkönyvi jogok szerzésére vagy megszüntetésére alapul szolgáló, tehát az országbirói értekezlet által hatályában fentartott 469. §-a szerint ugyan a jelzálog megszüntetésére az adósság lefizetése magában nem elegendő és a jelzálogos jószág mindaddig lekötve marad, mig az adóslevél a nyilvánkönyvekből ki nem töröltetik, a telekkönyvi rendtartás 155. §-a szerint pedig a törlési kereset annak, aki a telekkönyvben bizva a kitörlendő jogot vagy az arra vonatkozó további jogot még perfeljegyzés előtt bekebelezés vagy előjegyzés által megszerezte, sérelmére nem válhatik, azonban sem ezek a jogszabályok, sem a törlési keresetekre záros határidőt kitűző jogszabályok (1886. évi Döntvénytár. \Q