Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 16. 1909 (Budapest, 1910)

Szolgalmak 237 I nyitrai kir. törvényszék: A keresetei elutasítja: Indokok: A felperesek keresetükben azt adják elő, hogy ők és tulajdonostársaik, részben pedig azok jogelődjei a handlovai 85. sz. tjkvi 76. hrsz. belsőséget, valamint a hozzátartozó birtokot is már régi idő óta egymás között a természetben megosztva birtokolják és ezen elkülönitett birtoklásról térrajzot készitettek, a mely térrajz szerint őket az A) a. X-el jelölt rész, az Y-al jelölt rész pedig elsőrendű alperest illeti meg, hogy az ő részükön egy pöczegödör van, amelyből lefolyó trágyáié már emberemlékezet óta az elsőrendű alperes kertjébe folyik, hogy azonban ezen trágyáié lefolyását az elsőrendű alperes most tűrni nem akarja, miből folyólag a felperesek, minthogy a trágyáié lefolyásának szolgalmi jogát az elsőrendű alperessel szemben elbirtoklás utján megszerezték, annak elismerésére az elsőrendű alperest kötelezni kérik és miután a szolgalmi joggal terhelt ingatlan a telekjegyzőkönyvben osztatlan állapotban van kitüntetve, perbe vonják az összes tlkvi tulajdontársaikat. Az alperes tagadja, hogy a kereseti s osztatlan állapotban tlkvüeg kitüntetett ingatlanok valaha felosztattak s a felperesek szolgalmi jogot vele szemben szereztek volna. Tekintve már most, hogy a szolgalmi joggal megterhelni ezélzott ingatlanok ... a telek jegyzőkönyvben osztatlan állapotban vannak felvéve, ily közös ingatlanokon pedig a tulajdonjogot korlátozó vagy bármily más módon megszoritó jogok, jelesül szolgalmi jogok az összes tulajdonosok hozzájárulása és beleegyezése nélkül nem létezhetnek, illetve a társtulajdonosok egyike által sem gyakorolhatók és tekintve, hogy a felperesek az ugyan perbevont, azonban elhalálozás miatt megidézhető nem volt, negyed- és ötödrendü alpereseknek örököseit ... be nem jelentették, ületve azokat perbe nem vonták, holott a társtulajdonosok bármelyikének perben állása nélkül az ügy érdemben el nem birálható, a keresetileg érvényesitett szolgalmi jog tárgyában össztulajdonosokra kiható esetleg marasztaló Ítélet nem hozható ez oknál fogva a felperesek a per érdemének érintése nélkül már ez alapon keresetükkel elutasitandók voltak. (1907. évi deczember hó 17-én, 13,460. sz.) A pozsonyi kir. Ítélőtábla: Az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja indokai alapján és azért: mert többeket illető telekkönyvileg osztatlan tulajdon mellett, noha az egyes társtulajdonosok tulajdon részeiket a természetben elkülönitve és felosztva birtokolják is, az egyik társtulajdonos által az ő birtokába jutott valamely birtokrészlet mint szolgáló telek terhére érvényesiteni ezélzott telki szolgalom tekintetében a nyilvánkönyv szerinti többi társtulajdonosok is érdekelteknek tekintendők s igy perbevonásuk nem mellőzhető ... és mert egyébként is, mig a nyilvánkönyv szerinti tulajdoni közösség fennáll, telki szolgalom a telek egy hányadrészét terhelőleg nem keletkezhetik és egyes társtulajdonos javára fenn nem állhat. (1908. június 11-én, 602. sz.) '