Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 16. 1909 (Budapest, 1910)

2 IS Dologi jog' A kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét felhívott és felhozott indokaiból helyben hagyja. (1909. évi február hó 16-án, 4376/P. 908. szám.) Midőn a szolgáló telek több személy tulajdonát képezi, a szolgalmi jog érvényesítésére irányuló kereset a szolgáló telek összes telekkönyvi tulajdonosai ellen intézendő és ezek valamennyien perbe idézendök. C. 3706/91. (Gr. VIII. 329. 1.) A tulajdonosnak az a ténye, hogy a vízlevezető csatornát a sajái házán akként helyezte el, hogy annak csöve szomszédja telkébe át nem nyúlva, a vizet közvetlenül saját tulajdonát képező ereszaljra vezeti le, mint a tulajdonjog szabadságán és kizárólagosságán alapuló rendelkezés a szomszéd részéről meg nem támadható. De ha a tulajdonos a csatorna alkalmazásával a háfedélről csurgó viz természetes lefolyását megváltoztatva, ezzel szomszédjának kárt okoz: a szomszéd a telkét érő káros behatások megszüntetését követelheti. Megállapítható, hogy az alperes házának a felperes kertje felőli fala s a felperes kertjétől elválasztó kerítése közt 140 cm. széles ereszaljként használt üres tér vonul el; megállapítható továbbá az is, hogy a felperes által eltávolíttatni kivánt vízlevezető csatorna az alperes házán akként van alkalmazva, hogy abból a viz a faltól számított 45 cm. távolságban az alperes tulajdonát képező ereszaljra ömlik s innen a talaj lejtősségénél fogva a felperes kertjébe hatol át. Az alperesnek az a cselekménye tehát, amelynél fogva a vízlevezető csatornát a saját házán akként helyezte el, hogy annak csöve a felperes telkébe át nem nyúlva, a vizet közvetlenül az alperes tulajdonát képező ereszaljra vezeti le, mint a tulajdonjog szabadságán és kizárólagosságán alapuló rendelkezés felperes, mint szomszédtulajdonos részéről meg nem támadható s ebből folyólag felperes az alperes házán alkalmazott csatorna eltávolittatását nem is szorgalmazhatja sikeresen, hanem igénye csakis arra terjed ki, hogy abban az esetben, ha alperes a csatorna alkalmazásával a házfedélről csurgó viz természetes lefolyását megváltoztatva, felperesnek ez által kárt okoz, alperest a felperes telkét érő káros behatások megszüntetésére birói segély igénybe vételével kényszerithesse. Az nem vitás ugyan, ho'gy az alperes házának fedeléről lecsurgó viz levezető csatorna nem léte esetében, a talaj lejtősségénél fogva a felperes telkére folyna, azonban az alperes által alkalmazott vízlevezető csatorna, amint azt a birói szemle megállapította, a fedélről lecsurgó vizet összegyűjtve, azt egy tömegben oly erővel vezeti le az alperes tulajdonát képező ereszaljra, hogy onnan a felperes telkére áthatva, a felperes kertjét nemcsak elárasztja, hanem medret is ás magának. Tekintve már most, hogy alperes saját beismerése szerint a viznek ekként való levezetésére szolgalmi joggal nem bir és tekintve másrészt azt, hogy a szakértő véleménye szerint alperes