Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 16. 1909 (Budapest, 1910)

23G Dologi jog­állás mellett vizsgálat tárgyát csak az képezi, vájjon a félperes, mint a szolgáló telek vevője tekinthető-e egy olyan harmadik sze­mélynek, aki ingatlanát a telekkönyvben biztában szolgalommen­tesen vette meg. A kir. Guria ezt a kérdést nemlegesen döntötte el, mert va­lamely ingatlan felett gyakorolni szolgalmi jogot, ha az telek­könyvileg kitüntetve nincs is, tűrni tartozik az ingatlan vevője, ha a szolgalmi jog azon időben, midőn a vétel történt, tényleg és nyilvánosan gyakoroltatott és igy a vevő annak létezéséről meg­győződhetett; már pedig a per adataiból minden kétséget kizáró módon megállapítható, hogy felperes a vétel idejében a szolgalmi jog létezéséről és gyakorlásáról meggyőződést szerezhetett magá­nak. Ugyanis a per során kihallgatott tanuk vallomásából kétség­telen, hogy felperes az alperesek ingatlanától a vételt megelőzően alig 100—150 lépésnyi távolságban lakott, férje a vételt megelőző időben az utóbb vásárolt ingatlanon gyakran megfordult és igy látnia kellett, hogy az alperesek az összekötő kapukon át a kúthoz járnak, de felperesnek is ebből a körülményből a szolgalom léte­zéséről és gyakorlásáról tudomást kellett szereznie s ha ennek daczára erről meg nem győződött, ebbeli mulasztása az alperesek hátrányára nem szolgálhat. Ezek szerint felperes az osztrák polg. törvénykönyvnek 1500. §-ára sikeresen nem hivatkozhatván, mindkét alsóbiróság Ítéletének megváltoztatásával, felperest kere­setével elutasitani kellett. (1908 november 17-én 1416. sz. a.) Azonos határozatok. C. 84. évi 5888. sz. C. 5448/86. (Gl. I. 546—547. I.) C. 87. évi 3385 (Gr. VIII. 319. 1.) C. 85. évi 6427. sz. (Gl. I. 529. 1. Gr. VIII. 321. 1.) Szívességből engedett használat megszüntetése. A Mr. Curia felülvizsgálati tanácsa: A peres felek közt létrejött adásvevési szerződés szerint az alperes csak addig hasz­nálhatja a felperesnek eladott pincze szóban forgó részét, amed­dig arra a felperesnek szüksége lesz. A használatnak ilyen módon megengedésénél pedig a dolog természetéből folyik, hogy e szükség beálltát a tulajdonos szabadon határozza meg, a használatnak szívességből engedett szolgalmát tehát bármikor megszüntetheti, anélkül, hogy e megszüntetés szükségének bekövetkezését a hasz­nálatra jogosulttal szemben bármivel bizonyítani tartoznék. Ál­talános jogelv, hogy a kereset megindításától kezdve a jóhiszemű birtokost is rosszhiszeműnek tekintik, aki ennek következtében a visszatartott dolog hasznait a jogosultnak megtéríteni tartozik. (1909. évi január hó 19-én, G. 196/1908. sz.) Szivességböl gyakorolt átjárás szolgalmi jog jellegével nem bir. C. 2657/99 (Gl. I. 530. 1.) Pusztán szivességböl engedett használatból (precarium) szolgalom nem származik. (C. 4236/902 (Gr. VIII. 323. 1.) Felosztva birtokolt ingatlan egyes részei közötti szolgalmi jog­viszony kérdése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom