Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 16. 1909 (Budapest, 1910)

Törvényi öröklés 149 a törvényes öröklés alapjául szolgáló vérségi kapcsolatot vitássá tenni mindazok jogosultak, kiket a megtámadott vérségi kapcsolat nem léte esetében a törvénynél fogva öröklési jog illetne meg, de következik közelebbről az is, hogy a férj elhalta esetében, a gyermek törvényes származását az e végből szükséges előfeltételek fenforgása mellett nem csak a férjnek közvetlen törvényes örökösei, hanem mindazok jogosítva vannak megtámadni, akik a férj jogán közvetve, vagyis arra szállandott vagyonban vannak hivatva törvényes öröklésre arra az esetre, ha a születés törvénytelensége következtében a megtámadott vérségi kapcsolat nem létezőnek mondatik ki. (M. k. C. 1909. nov. 9-én 3028.) Nemcsak a férj, hanem ennek örökösei is jogosítva vannak arra, hogy a házasság tartama alatt házassági kötelékben élő nőtől származott gyermek születésének törvényességét keresette] megtámadják annak bebizonyítása végett, hogy az elhalt férj hagyatékában való törvényes örökösödés őket illeti. C. 1905 okt. 3. 4749/904 (Gr. XII. 253. 1.) A kir. leirattal törvény esi tett gyermeknek a törvényesítő apa ági és szerzeményi vagyonában törvényes leszármazók létében is éppen olyan örökösödési joga van, mintha a törvényesítő apának törvényes leszármazója volna. A pécsi kir. Ítélőtábla: Mai jogunk a törvényesitésnek két módját ismeri, u. m. az utólagos házasságkötéssel és a király kegyelméből való törvény esitést; de mig az utólagos házasságkötéssel a házasságtörésben született gyermekek nem törvényesithetők, addig a király kegyelméből ezek is törvényesithetők, nem lévén oly tételes törvény, mely ezeket a király kegyelméből való törvényesitésből kizárná. Minthogy pedig a per adatai szerint alperes törvényesítése a király kegyelméből történt; s minthogy a törvény esitést megengedő, s Ó Felségének az 1848. III. t.-cz. 2. §-a szerint az igazságügyminiszter ellenjegyzése mellett gyakorolt legfelsőbb. kegyelmi ténye birói uton felül nem bírálható, meg nem semmisithető, érvénytelenek ki nem mondható; minthogy továbbá annak megállapítása iránt, hogy alperes a legfelsőbb kegyelmi tényből jogokat nem formálhat, hogy néhai G. D. után öröklési igénye nincs, csak az esetben indítható kereset, ha a megállapítás felperes jogviszonyainak biztosítására alperessel szemben szükségesnek mutatkozik, ezt pedig a felperes ki nem mutatta, sőt ez a kérdés a felperes által az alperes ellen a kaposvári kir., törvényszék előtt néhai G. D. hagyatéka iránt indított 12.227/P. 907. számú perben elbírálás tárgyát képezheti: ugyanezért az elsőbiróság Ítéletét a most felhozott indokok alapján helyben kellett hagyni. A m. kir. Curia: Mai jogunk a házasságon kivül született gyermeknek a legfelsőbb kegyelem utján való törvényesitéséhez a törvényesítő apa törvényes gyermekének beleegyezését nem kívánja meg, sőt annak kifejezett ellenzése sem gátolja a törvénye-