Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 16. 1909 (Budapest, 1910)

150 Öröklési jog sitést. Ebből önként következik, hogy felperesnek, mint a törvényesítő apa törvényes gyermekének a királyi leirattal való törvényesités hatálytalanságának érvényesítésére kereshetőségi joga nincs. Minélfogva felperest keresetének erre irányuló részével el kellett utasítani. De el kellett utasítani felperest annak megállapítása iránt előterjesztett kereseti kérelmével is, mely szerint a királyi leirattal törvényesített alperesnek G. D. törvényesítő apa hagyatékára öröklési igénye nincsen. El kellett utasítani azért, mert a királyi leirattal törvényesített gyermeknek a törvényesítő apa ági és szerzeményi vagyonában törvényes leszármazás létében is éppen olyan örökösödési joga van, mintha a törvényesítő apának törvényes leszármazója volna. Ez a jogszabály a fenforgó esetben is érvényesül, mert a fenti rendelkezés folytán alperesnek királyi leirattal való törvényesítése hatályában fennáll. A másodbiróság ítéletének a felperest keresetével elutasító részét az itt felhozott, a felperest perköltségben marasztaló részét pedig azért hagyta a kir. Curia helyben, mert felperes teljesen pervesztes s a perköltség kölcsönös megszüntetésére alapul szolgálható körülmények nem forognak fenn. (1909 május 19-én. 870/1909. P.) A királyi kegyelem által törvényesített gyermekek öröklés tekintetében a törvényes gyermekekkel egyenlő jogokkal bírnak s ez a jog kiterjed nemcsak a szülök, hanem ezeknek jogán az oldalrokonok után való örökösre is. C. 8206/903 (Gr. VII. 339. 1.) Az örökbe fogadott gyermek, abban az esetben, ha az örökhagyó által tett ajándékozás által kötelesrészében sérelmet szenved, annak kiegészítését a megajándékozottól csak akkor követelheti, ha a megtámadott ajándékozás az örökbefogadás időpontja után létesült. Ezt az álláspontot támogatja a törvényes leszármazókra nézve állandóan követett az az ítélkezési gyakorlat is, hogy habár az ajándékozást kötelesrész sérelme czimén az a leszármazó is sikerrel megtámadhatja, aki az ajándékozási szerződés létrejötte után született, de azt elengedhetlen kellékül állítja föl, hogy annak a házasságnak, amelyből ez a leszármazó született, a megtámadott ajándékozási jogügylet létrejöttekor már érvényesen fennállani kellett, mert a korábban tett ajándékozás, mind a családalapítást megelőző cselekmény, nem vonható örökhagyónak ama vagyonjogi rendelkezései alá, amelyekre nézve a családalapítással járó természetes következmények már korlátoló hatással vannak. Ezeket a jogszabályokat a jelen esetre alkalmazva — kétségtelen, hogy a felperes a panaszolt vagyonátruházás megtámadására kereshetőségi joggal nem bir, mert az ő örökbe fogadtatása — amely a törvényes házassággal az öröklési képesség tekintetében egy tekintet aíá esik, — a sérelmes ajándékozás után évek