Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 16. 1909 (Budapest, 1910)

Közszerzemény 127 Meg lévén állapítva a gépnek közszerzeményi minősege, annak jövedelme a házasságnak megszűnéséig a közszerzemenyt gyarapítja ugyan, de ezzel a jövedelemmel a közösen szerzett vagyont számadás nélkül kezelő férj — és nem, mint a felebbezési bíróság ítélete tévesen megjelöli: főszerző férj — szabadon rendelkezhetik. A feleség tehát ennek az időközi jövedelemnek, mint a közszerzemény önálló alkotórészének megosztását épp oly kevéssé követelheti, aminthogy a férj nem követelheti az illető közszerzeményi vagyonalkatság megszerzéséért a házasság tartama alatt kifizetett összegeknek közszerzemény czimén visszatérítését, illetve az ö javára b&számitását. A házasság tartama alatt ugyanis — a közszerzemény czimén a házasfelek közös tulajdonként a telekkönyvbe bejegyzett ingatlan kivételével — nincs látható közszerzemény, mivel ,ez a bevételekkel folyton gyarapodik, a kiadásokkal pedig folyton csökken és éppen ezért állandó joggyakorlatunk szerint a közszerzemény állaga csakis a házasság megszűnésekor állapitható meg ama különbség alakjában, amely a házastársaknak a .házasság megkötésekor birt minden közös vagyona és ugyanazoknak a házasság megszűnésekor kimutatható mindennemű adósságtól teljesen mentes tiszta vagyona közt van. C. 1909. jun. 8. G. 71. sz. A közösen kezelt és használt vagyonra nézve a házasság tartama alatt mindegyik házasfél csak a vagyon közös kezeléséhe, illetve használatába való bocsátást követelheti az esetben, ha abból a másik házastárs által jogtalanul kizáratott, ellenben a vagyon vagy hasznainak kiadásához, illetve megtérítéséhez a házasfélnek hitvestársával szemben a házasság fennállása alatt csak oly vagyonra van igénye, melynek, mint az illető házasfél külön vagyonának kezelését és haszonélvezetét utóbbi a maga részére kifejezetten fenntartotta. A budapesti kir. Ítélőtábla: Ez az eset azonban e helyütt fenn nem forog, mert amint az elsőbiróság vonatkozó indokaiban helyesen kifejtette, a peres felek a kereseti ingatlant házas együttélésük alatt együtt vásárolták, az azon lévő lakóházat a vétel ideje óta különválásukig együtt lakták, egyéb részeit pedig megfelelő építkezéssel akként rendezték be, hogy az az alperes bérkocsis iparának folytatására is alkalmas legyen, tehát czéljuk az volt, hogy azt a felek házasságának egész tartama alatt közösen haszonélvezhessék, illetve a felpérest illető felerész is alperes kezelése alatt maradva mindaddig, amig a házasság közöttük jogérvényesen fel nem bontatik, a jelzett czélra használhassák. Ezt a használatot tehát felperes az alperestől ez idő szerint nemcsak hogy el nem vonhatja, de ennek ellenértéke fejében tőle használati dijat sem követelhet. A m. kir. Curia: A kir. Guria a másodbiróság ítéletét a benne felhozott indokokból helybenhagyja. (1909 szept. 16-án. 2920.)