Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 16. 1909 (Budapest, 1910)

128 Családjog V. ö. C. 41. sz. t. ü. döntvényét (Gr. I. 50—52 1.) A közszerzemény iránti igények, mindaddig, mig a házasfelek közti házasság biróilag felbontva vagy érvénytelenitve nem lett, avagy az halál folytán meg nem szűnt, nem érvényesithetök. C. 1905 szept. 6. 416/905 P. (Gr. XII. 222. 1.) V. ö. Debreczeni T. 906 jun. 20. G. 85 (Gr XIII. 268. 1.) Mindaz a vagyon, mely az életközösség megszűntének idejében mint többlet mutatkozik szemben a házasfelek a házasságkötéskor volt külön vagyonával, mint közszerzemény megosztás alá veendő. A házasfelek közt az életközösség a házasság megszűnte előtti időben szűnvén meg, mindaz a vagyon, mely az életközösség megszűntének idejében mint többlet mutatkozik, szemben a házasfeleknek a házasságkötéskor volt külön vagyonával, mint kőzszerzemény, megosztás alá veendő, illetve értéke megtérítendő a közszerzeménynek a házasság megszűntekor való megosztása esetében, tekintet nélkül arra, vájjon a házassági együttélés tartama alatt egyik fél az általa szerzett s igy a házasság idejében általa szabad rendelkezési joggal birt vagyont a házasság tartama alatt elidegenítette. (Guria 1909 szeptember 22. 1906/909. sz. a . I. p. t.) V. ö. G. 3054/84 (Gr. VII. 179. 1.) C. 1894 decz. 12. 10825 (Gl. II. 1. 276—285. 1.) A kir. Curia: . . . Panaszolja felperes, hogy a felebbezési biróság eljárási és anyagi jogszabályt sértett meg, midőn annak ellenére, hogy a malomüzlet czége a felperes nevére volt bejegyezve, hogy az üzlet egész vezetése a felperes nevén és nevében folyt, hogy a házasság alatt szerzett vagyon tekintetében ilyképpen ő volt közszerző, a felebbezési biróság a cséplőgépet, a lóherefejtő-gépet, a K.-féle követelést mégsem akarja az ő tulajdonának elismerni, holott a szolgáltatott bizonyitékokkal támasztott vélelemmel szemben az ellenkezőt az alperesek tartoztak volna bizonyitani. Ez a panasz sem állhat meg. Állandó joggyakorlatunk szerint ugyanis a kereskedő osztályhoz tartozó házastársaknak a házasság tartama alatt szerzett vagyonúról az a vélelem, hogy ez a vagyon közszerzemény, amelynek kezelő és rendelkező joga a férjet illeti meg. Ezzel a vélelemmel szemben az igénylő feleség tartozik bebizonyítani vagy azt, hogy az igényelt ingókat még a házasság megkötése előtt megvolt pénzén vásárolta és igy azok az ö külön vagyonát teszik, vagy pedig olyan tényeket, amelyekből kimutatható, hogy bárha azokat a házasság" tartama alatt szerezték is, azokra, mint az ő külön vagyonából és külön keresményéből számlázottakra, a kezelő és rendelkező jog öt és nem a férjét illeti meg. Az ingóknak ilyen jogi minőségét nem lehet megállapítani abból a tényből, hogy azt az üzletet, amelynek vezetésében a férj mint általános meghatalmazott részt vett és amelyet csaknem kizáróan ö vezetett, a felperes nő czége alatt folytatják, hogy a könyvek az ingók