Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 16. 1909 (Budapest, 1910)

126 Családjog ftfcen az alapon az örökhagyó a házasság tartama alatt szerzett vagyonban föszerzonek tekintendő. Ez a körülmény nem zárja ki ugyan annak a bebizonyitását, hogy a hagyaték vagy annak egy része más uton, a feleséggel közösen szereztetett, amely vagyonérték aztán közszerzeménynek lenne tekintendő; ámde erre vonatkozólag a felperes elfogadható bizonyítékot nem szolgáltatott, mert az a körülmény, hogy az örökhagyó neje házi gazdaságot vezetett, hogy abban szorgalmasan dolgozott, hogy ,a háztartásban takarékoskodott, egymagában nem elegendő alap a közszerzemény megállapítására, annál kevésbbé, mert az örökhagyó neje vagyontalan lévén, a gazdaság utján való esetleges szerzés alapja a nő vagyona nem lehetett. C. 1908 decz. 3. 3119/908. I. p. t. A honoratior is föszerzonek tekintendő. C. 1882 jun. 20-án 7646. sz. a. és 5030/85 (Gr. VII. 174. 1.) Honoratior oly vagyona, mely nem tudomány, vagy hivatal utján szereztetett, közszerzemény. C. 1901 szept. 11. 7698/900 (Gl. II. 1. 263. 1.) Az ügyvéd nejét a férje hagyatékából közszerzemény czimén mi sem illeti, miután a férj tekintendő föszerzonek. C. 1905 okt. 4. 1814/904 (Gr. XII. 221. 1.) Magyarországi illetőségű magyar állampolgárnak házassága alatt szerzett vagyona közszerzemény akkor is, ha az Horvátországban szereztetett. (Curia 1909. jan. 27. 4754/908. sz. a. I. p. t.) ' Közszerzemény fogalma; tartozások; gép keresménye. A kir. Curia: Nem lévén vitás az, hogy az alperes a cséplőgépet T. Imrével együtt, a peres felek időközben (1906. október 17-én) jogerősen felbontott házasságának tartama alatt vásárolta és nem lévén vitás, a megállapított tényállás szerint, az sem, hogy az alperes a cséplőgép felerészének tulajdonát nem külön vagyonából szerezte: a felebbezési bíróság csak az 1840. évi VIII. t.-cz. 8. §-át alkalmazta, midőn a szóban forgó cséplőgép felerészét a peres felek közszerzeményének minősítette. Az alperes felhozta az ,a körülmény, hogy a felperes a gép körül közszerző tevékenységet nem fejtett ki, figyelembe azért nem jöhet, mert az, vájjon a másik házastárs járult-e a kérdésben levő vagyontárgy megszerzéséhez, megmunkálásához vagy jövedelmező tételéhez vagy sem? nem fosztja meg a házasság tartama alatt szerzett vagyontárgyat közszerzemény jellegétől. A közszerzemény megállapítása állandó joggyakorlatunk értelmében csak a házasságnak megszűnése után történhetvén meg, a házasság tartama alatt kifizetett adósság a házastársak összes közszerzeményi vagyonát csökkenti, éppen azért csakis az adósságok levonása után lehet szó közszerzeményről, miért is az egyes házastársak közszerzeménybeli hányadának meghatározásánál a házasság tartama alatt kifizetett adósság, mint önálló követelés és vagyontárgy számításba nem jöhet . . .