Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 16. 1909 (Budapest, 1910)

120 CsaládjogMit sem változtat ezen, hogy az alperes, a felebbezési biróság ítéleti tényállása szerint, kijelentette, hogy a felperessel az életközösséget kész visszaállitani, mert a felebbezési bíróság itéieti tényállása szerint, a felperes az életközösség helyreállítására hajlandóságát kijelentette ugyan, azonban anélkül, hogy az életközösség megszakítását előidéző ok megszüntetésére készségét szintén kijelentette volna; már pedig az utóbbinak megszüntetése nélkül a felperes különválásának jogosultsága meg nem szűnt. Az, hogy a nő milyen összegű tartásdíjra tarthat jogszerű igényt, ténykérdés, melynek megállapításánál egyedül az a jogszabály áll fenn, hogy annál a felek társadalmi helyzete és anyagi körülményei figyelembe veendők; már pedig a felebbezési bíróság ítélete indokai szerint a tartásdíj összegének megállapításánál eme körülményekre tekintettel volt; továbbá, ha a felebbezési bíróság ugy találta, hogy a rendelkezésére álló ujabb adatok tekintetbe vételénél, ez az összeg a feloldott ítéletben meghatározott összegnél magasabb, ugy a tartásdijat eme magasabb összegben jogszabály megsértése nélkül állapíthatta meg. (1909 márczius 17-én, G. 6. sz.) Ha| \a férj a házasságot titokban akarja tartani és megtagadja, annak a szokásos módon való nyilvánosságra hozatalát, a nő, ki ezáltal kínos helyzetbe juthat, az együttélést megtagadhatja és tartásdijat követelhet. (C 1909. ápr. 30. I. g. 34.) A kir. Curia felülvizsgálati tanácsa: Igaz ugyan, hogy felperes, ki a közös háztartásból gyógyíttatása czéljából önként távozott, annak ellenére, hogy alperes őt a közös háztartásba való visszatérésre bíróilag felhívta, alpereshez vissza nem tért; azonban tényként állapíttatott meg az is, hogy alperes ezután felperes ellen bontó pert tett folyamatba, melynek rendén az 1905 július hó 12-én megtartott tárgyaláson felperes — az e perbeli alperes — azt jelentvén ki, hogy nejének megbocsátott, a pert letette; mindezek daczára azonban a peres felek a háztartási életközössé get újból fel nem vették, hanem később egy találkozásban álla podtak meg az iránt, hogy a kibékülés — illetőleg az életközösség újból felvétele tekintetében megállapodjanak. E találkozásról felperes lekésett és e miatt alperes által megkérdeztetvén, annak két izben is tett kérdésére valótlan állítást hozott fel, alperes pedig afeletti felháborodásában, felperes ellen támadólag lépett fel, anélkül azonban, hogy azt tettleg bántalmazta volna. Eme jelenet következtében a tervezett kibékülés meghiúsult és felperes a közös háztartásba vissza nem tért; minthogy azonban az a körülmény, hogy felperes a megbeszélt találkozásról történt elkésésének valódi okát férje előtt eltitkolta, nem oly súlyos természetű tény, hogy alperes emiatt jogosítva volt ökölbe szorított kézzel nejét megtámadni, a Curia ugy találta, hogy felperes n»m