Grecsák Károly - Gyomai Zsigmond (szerk.): Grill-féle döntvénytár 14. 1907 (Budapest, 1909)

7* Btk. 334. §. C: Vádlottnak ez a tette, tekintettel arra, hogy ily körűimé nyek közt az egy negyed órai távollét alatt a pénztárcza a sértett birtoklási köréből kiesettnek nem tekinthető, büntetendő cselekménynek és pedig nem a jogtalan elsajátítás vétségének, hanem a lopás bűntettének összes tényelemeit felöleli. (906. május 17. 5179.) Lopás és tulajdon elleni kihágás (Ktk. 126. §.) elhatárolása. 156. C.: G. és Cs. vádlottaknak ama tette, hogy W. birtokából m iit helyről másfél véka rozszsal telt zsákot mint reájuk nézve idegen ingó dolgot elvettek, a Btk. 333. §-ában meghatározott, a 334. §. szerint minősülő és hivatalból üldözendő lopás vétségének minden alkotó elemeit magában foglalja, au.ennyiben a megállapított tényállásból helycsen vonta le a tábla a/t a jogi következtetést, hogy a vádlottak czélja nem csak a rozsnak, hanem az élelmi szert nem képező zsáknak az eltulajdonítására is irányult. Az ellenkező következtetésnek csak abban az esetben lehetne helye, ha oly tények forognának fenn, amelyek ennek a czélzatnak a hiányára mutatnának ; ily tényeket azonban a tábla meg nem állapított. (906. jan. 24. 817.) === Lásd még a 367. §-nál. Btk. 334. tj. Kitöltött váltó lopás tárgya lehet. 157. C.: A váltók általános forgalmi képességük folytán önálló értéket képviselő okiratok s igy azok forgalmi értéket képező ingó dolgok lévén, lopás tárgyát s a bennük kifejezett értékek annak minősítő körülményét képezhetik: minthogy vádlott 2 drb T. t. által kibocsátott és B. Mihály által elfogadott egyenként ÍOOO koronáról szóló eredeti váltót jogtalanul eltulajdonított ; a Btk. 333. tj-ába ütköző s a 334. §. szerint minősülő lopás bűntettének összes alkotó elemeit kimerítik. (906. márcz. 14. 2659.) == Egy másik esetben v. a sértettek által aláirt kitöltetlen váltót az ügyvéd irodájából, ahol alkalmazva volt, jogtalanul elvette s azután kitöltötte és értékesítette. A C. ez esetben 1902. évi 4383. sz. a., egyezőleg az alsófoku biróságok ítéletével, a Btk. 404. §-ba ütköző és a 403. §. 1. pont szerint büntetendő okirathamisitást állapított meg. Az ellopott dolog értékének meghatározására rendszerint elegendő a sértett félnek esküvel megerősitett aggálytalan vallomása. 158. C.: A semmiségi panaszoknak a Bp. 385. §-ának a) p.-jára alapított részét, közelebbi megjelölés hiányában, a bejelentésnek a védekezéssel való egybevetése alapján a miatt használtnak kellett tekinteni, hogy vádlott a kerékpárt a sértett birtokából nem eltulajdonítás czéljából, hanem azért vette el, hogy kipróbálja, azt hivén, hogy az üzletben, mely elől a kerékpárt elvette, kerékpárokat árulnak.