Grecsák Károly - Gyomai Zsigmond (szerk.): Grill-féle döntvénytár 13. 1906 (Budapest, 1908)

9^ Btk. 330., 333; §7 ból kifolyóan eszközölt betörése után, tehát erőszakkal és jogtalanul behatolt; id. E. I. vádlottnak ez a tette pedig a Btk. 330. §-ban meghatározott bűntett tényálladékának minden ismérvét magában foglalja. A védő nézete szerint hiányzó az az alkatelem, mely az idegen lakásban kiutasítás daczára való tartózkodásban áll, nem a Btk. 330. §-ában körülirt és vád tárgyává tett magánlaksértés bűntettének, hanem a Btk. 332. §. alá eső magánlaksértés vétségének képezi lényeges alkatelemét, mely vétség azonban vád tárgyává nem tétetett. A vádlott védője által emelt semmiségi panasz ezek szerint alaptalan. (905. jul. 12. 6675.) Kerítésen való bemászás nem állapítja meg a magánlak* sértés bűntettéhez szükséges erőszakot. 186. Vádlott esete s. zárt udvarára annak beleegyezése nélkül az ii/o méter magas keritésen át bemászott. C: Vádlott tényében a Btk. 330. §-ában körülírt magánlakmegsértés bűntettének tényálladékát megállapító elemek közül sem az „erőszakkal", sem a „fenyegetéssel" vagy „hamis kulcsok használásával" történt behatolás nem ismerhetők fel, s e szerint a tábla a büntető törvény rendelkezését tévesen alkalmazta, midőn vádlott bűncselekményét a Btk. 330. §-ába ütköző, de a 92. §. alkalmazásával vétségnek minősítette; ellenben, a valónak elfogadott tények a Btk. 332. §-ában körülirt magánlakmegsértés vétségének alkotó elemeit foglalják magukban. (1905. évi szeptember hó 13-án, 7997. sz.) Btk. 333. §. Zsebbe nyúlással elk. lopás kísérlete. 187. Vádlott a hetivásár alkalmával M. A.-né zsebébe nyúlt, ott motoszkált, a zsebkendőbe kötött pénzre kezét rátette, de a mikor sértett ezt észrevette, annak zsebéből kezét hamarosan kirántotta, ugy hogy a sértett csak vádlott kezére üthetett, de azt meg nem foghatta, vádlott szándékolt cselekményét véghez nem vihette. C.: A tábla a büntető törvény megfelelő rendelkezését nem alkalmazta tévesen, midőn a vád alapjául szolgáló ebben a tettben bűncselekmény tényálladékát -(333. és 65. §§.) ismerte fel. (1905. október 3-án, 8478. sz.) Lopásban való társtettség, midőn nem volt kitudható, hogy az elvétel tényét ki követte el. Lopás és sikkasztás elhatárolás. 188. Cs. M. vádlott előre tervezte a sértett pénzének ellopását. Ennek következtében, hogy a vádlott hitestársak a sértett pénzéhez juthassanak, ezt magukhoz csalták, házuknál vendégül tartották s hogy pénzének létéről maguknak meggyőződést szerezzenek, két darab ökrüket eladva és visszavásárolva amidőn látták, hogy ser-