Grecsák Károly - Gyomai Zsigmond (szerk.): Grill-féle döntvénytár 13. 1906 (Budapest, 1908)

Bp. 355- 8351. A védő a főtárgyalás folyamán a Bp. 427. §-ának 4. pontja alapján senimiségi panaszt jelentett be azért, mert az első csoportbeli fökérdésben a vádba helyezett izgatás tárgyául nem a „vagyonos osztály", hanem a „munkaadó-osztály" jelöltetett meg. C: Igaz ugyan, hogy a vádirat „vagyonos osztály"-ról szól, de már az ügyész véginditványa, „a többi osztályok", különösen a „vagyonos osztály" kitételt használja. Minthogy pedig a Bp. 355. §-a nem köti az csküdtbiróságot a vád szavaihoz, hanem csak a vád alapját képező tényálláshoz; minthogy a vád tárgyát a „Sztrájkra való munkásjog" czimü közlemény képezte, melynek feliratából és tartalmából világos, hogy a fejtegetés éle a munkaadók ellen irányul: az esküdtbíróság nem sértette meg a törvényt, midőn a közvádló kérdés tervezetének határozatlan kifejezése helyett a vád tartalmának és a főtárgyalás folyamának megfelelő kitételt alkalmazta. Minthogy továbbá mi adat sincs arra, hogy a kérdésnek ilyetén feltevése a vádlott érdekeit sértette, a semmiségi panasz alaptalan. (105 deczember 7-én, 10,521. sz.) = 1907 április 25-én megsemmisítette a C. az esk. birós. ítéletét a miatt, mert a kérdésbe nem „oláh nemzetiség", hanem „oláh ajkú lakosság" vétetett fel. 352. C. A koronaügyész azt a véleményt terjesztette elő, hogy a vádlott a Bp. 336. §. 4. pontja szerint való minősítés alól felmentendő volna: mert a lopás bűntettére vonatkozó kérdésben nem az kérdeztetett az esküdtektől, hogy vádlott „ellopott kulcsot használt-e", hanem az, hogy a lakást a „rejtekhelyéről előkeresett kulcscsal" nyitotta-c fei. A koronaügyész nézete szerint ez a kérdés szabálytalan volt, mert nem adott módot az esküdteknek, hogy a tett jogi minősítését eldöntsék. Ez az előterjesztés elfogadható nem volt, mert a Bp. 355. §-a értelmében a vád szerint alkalmazandó törvény alkatelemei „körülírva" veendők fel a kérdésbe, hogy azok tényálladéki elemek gyanánt jelentkezzenek. Ennek a követelménynek a mükifejezés használata nem mindig telel meg, különösen a jelen esetben, hol a kulcs ellopása egészen más jelentőségű tett, mint a Btk. 333. §-a szerint az ingó dolog elvétele. Minthogy pedig az állandó bírósági gyakorlat a kulcsnak 336. §. 4. pontjában emiitett „ellopott" voltát épen a rejtekhelyről való előkeresésben állapította meg, az esküdtbíróság helyesen járt cl, midőn a kérdést ehhez képest szövegezte. (1905. decz. 14-én, 10,754. sz.) Az erőszaknak megfelelő ténykörülmények fölvétele a kérdésbe. 353. C: Alaptalanok a Bp. 385. §-ának 1. b) p.-ra fektetett semmiségi panaszok azért, mert az esküdtbíróság által az esküdtek határozata alapján valónak elfogadott az a tett, hogy Jávor, Klein és Glücksmann vádlottak sértettől, ennek 70 koronáját jogtalan eltulajdonítás czéljából oly módon vették el, hogy sértettet földre teper-