Grecsák Károly - Gyomai Zsigmond (szerk.): Grill-féle döntvénytár 13. 1906 (Budapest, 1908)

Btk. 351., 353. §. 99 nyomtatvány utján leendő közzétételével való fenyegetés, vagyoni haszon szerzés czéljából történjék. (905. jun. 28—6305.) Btk. 353. §. Minősített zsarolás. Bevégzés, kísérlet. 203. A vádlottak és védőjük semmiségi panaszt jelentettek be a Bp- 385. §. a) és b) pontja alapján azon okból, hogy „zsarolás nem forog fenn, a tárgyi tényálladék elfogadása esetén rablás forogna fenn, erre pedig a kir. törvényszék nem illetékes." C.: Minthogy sértett fél és a vádlottak közt vitássá vált az a kérdés, hogy a vádlottaknak, mint kukoriczacsőszöknek hány kosár kukoricza jár csőszbér fejében a sértett féltől és a vádlottak ezen bér fejében kényszeritették a sértett felet lovai kifogásával és illetve agyonlövéssel való fenyegetéssel 12 kosár kukoricza kiadására, s igy a rablás egyik ismérve, a jogtalan eltulajdonitási czélzát terhökre nem forog renn, ellenben a zsarolás ismérvei kimeritvék: a kir. tábla sem a bűnösség kérdésében, sem a minősítésnél a Btk. vonatkozó rendelkezéseit tévesen nem alkalmazta. (905. jun. 25—720.) 204. Az újvidéki tsz. s a szegedi T. vádlottat a Btk. 301. §-ban körülirt súlyos testi sértés bűntettében és a Btk. 350. §-ában meghatározott zsarolás vétségében ösmerte fel bűnösnek s büntetését a Btk. 96. és 98. §§-ai alapján szabta ki. C: A kir. T. azért nem tartja a zsarolás bűntettét megállapíthatónak, mert a sértett saját előadása szerint a 30 koronát nem a fenyegetés, hanem a befejezett ütés hatása következtében adta át a vádlottnak, amiből kitünőleg vádlott a pénz megszerzése érdekében tulment a Btk. 353. §. 1. pontja szerint minősülő bűntett egyik tényálladéki elemét képező fenyegetésen és a helyett magát a súlyos testi sértés bűntettét valósította meg. Ezt az érvelést azonban helyesnek elismerni nem lehet. Már csak azért sem, mert annak elfogadásánál az a visszásság nyerne birói szentesítést, hogy a ki a zsarolást csak súlyos testi sértéssel való puszta fenyegetéssel hajtja végre, súlyosabban büntetendő, mint az, a ki a fenyegetésen túlmenve czélja elérése érdekében a súlyos testi sértést meg is valósítja. Ez a körülmény a Btk. 353. §. 1. pontjának alkalmazását ki nem zárhatja. Mert abból a megállapított tényből, hogy a vádlott azért ütlegelte a sértetett, miképp őt a pénz visszaadására bírja, okszerűen következik, hogy a sértett annak a lelki kényszernek, félelemnek hatása alatt adta vissza a 30 koronát, hogy ellenesetben a vádlott az ütlegelést folytatja és rajta még több súlyos testi sértés bűntettét megvalósító cselekvése, a többi tény elemek fennforogván, a Btk. 353. §. 1. pontja szerint minősülő zsarolás bűntettének fenforgásához nagyobbmérvü fenyegetések egyikét a súlyos testi sértéssel való fenyegetést is magában foglalja; annálfogva vádlottat a zsarolás bűntettében is bűnösnek kimondani s bünttését (két évi fegyház) a Btk. 353. §-a alapján a 96. és 99. §-ok alkalmazásával kiszabni kellett. (190Ó. január 9. 271.) 7*