Grecsák Károly - Gyomai Zsigmond (szerk.): Grill-féle döntvénytár 13. 1906 (Budapest, 1908)

roo Btk. 353-, 355- §• 205. Esztár községben egy este ifj. K. Nagy Sándor sértett az ifj. R. István társaságában a B. Antal korcsmájából ment hazafelé, midőn B. R. Ferencz vádlott reájuk kiáltva sértettet hátulról megfogta s agyonütéssel való fenyegetés mellett egy ólmos botot emelve reá, kényszeritette, hogy neki 2 korona tartozását fizesse meg, s miután a sértett által felajánlott kabátot vádlott nem fogadta el, együtt a B. Antal korcsmájába mentek, hogy a sértett két koronát kérjen kölcsön, s azzal fizessen. C.: B. R. Ferencz vádlott a fenyegetést azon czélból használta, hogy a 2 korona követelését készpénzben kapja meg, mert a sértett által felajánlott kabátot fizetésül nem fogadta el, hanem vele B. Antalhoz ment a végett, hogy sértett a pénzt kölcsön utján megszerezve, neki átadja, s mikor sértett a kabát visszautasítása után B. Antalhoz ment, a vádlott is kisérte és még mindig ennek közvetlen fenyegetése alatt állott. A fizetés pedig azért nem történt meg, mert sértett kölcsönt nem kapott s e szerint a fenyegetéssel czélzott eredmény be nem következvén, a cselekmény véghezvittnek nem tekinthető s az a vádlott akaratán kivül álló okból tekintendő meghiúsultnak. Az a mozzanat, hogy sértett menet közben vádlottnak fizetésül a kabátját felajánlotta, tekintetbe nem jöhet, s az a cselekménynek véghezvitelét nem állapithatja meg, azért, mert a sértett még azután is, a mig B. Antalhoz mentek, a vádlott részéről a megkezdett folytatólagos fenyegetés hatása alatt állott. Jogi tévedésben volt tehát a tábla akkor, a mikor vádlottnak cselekményét bevégzett zsarolásnak minősitette. (1906. február 21-én, 1825. sz.) Btk. 355. §. Elszámolási viszony a sikkasztást nem zárja ki. 206. A semmiségi panasz szerint V. A. v. tette bűncselekmény tényálladékát azért nem állapítja meg, mert a T. a bünper keretében meg nem oldható vitás kérdésnek nyilvánította azt, hogy V. Antal vádlott a 15.000 koronás váltóra minő értéket vett fel V. Jánostól, minélfogva kétségtelen, hogy a jelen esetben csak a polgári bíróság hatásköréhez tartozó elszámolási jogviszonyról lehet szó. C.: Ez az érvelés téves. Abból, hogy a T. a vádlott által a 15.000 koronás váltó alapján V. Jánostól felvett értéket szám szerin.t meg nem határozhatónak, illetőleg a bünper keretében meg nem állapithatónak nyilvánította, csak az következhetik, hogy egyrészt vádlottnak erre vonatkozó ellentétes állításaival szemben a felvett értékek összegének meghatározása körüli kérdés a bünperben érvényesithető bizonyítékok segélyével sem volt tisztázható. Erre nézve tehát elszámolási viszony létezhetik Y. A. és V. J. vádlottak között, de nem létezik ilyen viszony V. Antal vádlott és megbízója között, kinek a pénzszerzés czéljára átvett váltó alapján felvett értéket kiszolgáltatni tartozott.