Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 12. 1905 (Budapest, 1907)

A végrehajtási eljárás. 6i5 felperes bizonyitotta-e azt, hogy a lefoglalt ingókra oly joggal bir, mely alkalmas arra, hogy azoknak a végrehajtást szenvedő tartozá­sáért a végrehajtató követelésének kielégitésére leendő fordítását megakadályozza, ellenben annak a kérdésnek az eldöntése, hogy a behajtandó követelés a végrehajtást szenvedőn kivül igénylő felpe­rest terheli-e? az igényper keretébe nem tartozik. (Hasonló értelem­ben határozott a Curia G. 364/1896. sz. a. G. 403/1896. sz. a. G. 599/1898. sz. a. és G. 210/1903. sz. a. (1905 márczius 16. I. G. 611— 1904. sz. a.) 1621. Ha a végrehajtást szenvedettet telekkönyvön kivül illető haszonélvezeti jog lefoglalása után az ingatlan eladatott, a jóhisze­mű vevőt, a ki a haszonélvezetről nem tudott; megilleti az igényke­reseti jog a végből, hogy a vétel idejétől kezdve a haszonvétel értéke a végrehajtó követelésére ne fordittassék. (Curia 1905 márczius 8. G. 591/1904. sz. a.) 1622. A közjegyzői okiratba foglalt házassági szerződés szerint a nő 600 frt készpéznt hozott a házasságba, a mely mint hozomány a férj tulajdonává vált. Minthogy azonban a felebbezési biróság meg­állapította, hogy a házasfelek a nő pénzén együttesen vásároltak in­gailanokat és barmokat és együttesen gazdálkodtak, ebből jogosan kö- étkeztethette, hogy a nő a pénzt nem adta a végrehajtást szen­vedő férj kizárólagos rendelkezése alá és az abból közösen vásárolt ingó és ingatlan vagyont helyesen minősítette legalább is felerészben az igénylő nő külön vagyonának. (Curia 1905 január 26. G. 505/904.) 1623. Valamely kereskedelmi üzlet folytatásához tartozó felsze­relési tárgyakra az a vélelem áll, hogy azok annak tulajdonát képe­zik., a kié az üzlet, a mely vélelemmel szemben nem az üzlet tulajdo­nosának, de az ellenfélnek kell az ellenkezőt bizonyítani és mivel abból, hogy a nő az alatt, míg férje csőd alatt állott, az atyja által adott pénzen saját neve alatt üzletet alapított, jogilag az következik, hogy az üzlet és az azt alkotó összes vagyontárgyak a nő tulajdona, a nő által önállóan szerzett dolgok pedig, még ha annak idején a férjnek közszerzeményi igénye lehet is, mindaddig mig en­nek az igénynek a házasság megszűntével való érvényesithetése be nem következett, a férj hitelezőinek kielégithetésére nem fordítható. (Curia 1005 április 26. G. 563. sz. a.) 1624. Ha az örökös hitelezője adósának örökségi jutalékára ve­zetett végrehajtás alkalmával oly hagyatéki ingóságokat foglalt le, a melyek a hagyatéki vagyon megosztása alkalmával egy más örö­kösnek jutottak, ugy ez az örököstárs a lefoglalt ingóknak zár alól leendő feloldását joggal igényelheti. (Curia 1905 márczius 17. 602— 1904. sz. a.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom