Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 12. 1905 (Budapest, 1907)

A végrehajtási eljárás. 605 A végrehajtási törvény 62. §-a értelmében a napidijaknak csakis a napontai (1 frt 50 krt) 3 koronát meghaladó része vonható végre­hajtás alá. Ezen törvényszakasz rendelkezése alól a végrehajtási törvény 63. §-ában foglalt rendelkezés kivételt állapit meg, a mennyiben ki­mondja: hogy a 62. §-nak korlátozó intézkedése a végrehajtást szen­vedő feleségét, le- vagy felmenő rokonait illető tartás miatt fogana­tosítandó végrehajtások eseteiben nem alkalmazandó. Tekintve már most, hogy a kivételt megállapitó törvényes ren­delkezések mindenkor szorosan magyarázandók. Tekintve továbbá, hogy a végrehajtási törvény 63. §-a szerint csakis azon esetben nem alkalmazandó a 62. §-ban előirt korlátozó intézkedés, ha végrehajtást szenvedő feleségét, fel- vagy lemenő ro­konait illető tartás miatt foganatosítandó a végrehajtás. Tekintve, hogy jelen esetben a házasságon kivül nemzett tör­vénytelen gyermek részére a természetes atya ellen megitélt tartás miatt foganatosított végrehajtás esete forog fenn s hogy a házassá­gon kivül nemzett törvénytelen gyermek és a természetes atya egy­másnak nem rokona és tekintve, hogy ebből kifolyóan a házasságon kivül nemzett törvénytelen gyermek egyáltalán nem sorolható a vég­rehajtást szenvedőnek azon lemenő rokonai közé, a kikre nézve a végrehajtási törvény 63. §-a a 62. §-nak korlátozó intézkedése alól kivételt állapit meg, ezek alapján ki kellett mondani: hogy a házas­ságon kivül nemzett törvénytelen gyermek részére a természetes atya ellen megitélt tartásdijakra vezetendő végrehajtás foganatosí­tása esetében a végrehajtási törvény 62. §-ának korlátozó intézkedése alól kivételt megállapitó 63. §-ban foglalt rendelkezés nem alkalma­zandó. Kelt Pécsett, 1905. márczius hó 23-ik napján. A Pécsi kir. ítélőtábla Il-ik polgári tanácsa 5. polgári számú határozatának eme szövege a mai napon tartott hitelesítő tanácsülés­ben hitelesíttetett. (1905 márczius hó 30-án.) 66. §. 1591. A tényállás szerint az illető ingóság egy életbiztosítási kötvény, a mely alapszik a végrehajtást szenvedő által saját életére vonatkozóan az 1884. évben, tehát még az elsőrendű felp.-sel házas­ságra lépte előtt kötött biztosítási ügyleten és a mely szerint a ked­vezményezett elsősorban az elsőrendű felp. és biztosított maga a biz­tosítási ügyletet megkötött végrehajtást szenvedő; ellenben a feleb­bezési biróság Ítéletében nincs tényként megállapítva az, hogy a fog­lalás idejében a végrehajtást szenvedő már meghalt, de az sincs, hogy a biztosítási dijakat az elsőrendű felp. fizette és az illető köt­vény a foglalás alkalmával az elsőrendű felp.-nek volt jogi értelem­ben birtokában. A végreh. törv. 66. §-a szerint a kedvezményezett illető életbiztosítási összeg a biztosított adósságai miatt végrehajtás alá nem vonható; azonban a fenti tényállás mellett jogszerűen nem állapitható meg az, hogy az illető kötvényben kitett biztosítási ösz­szeg a foglalás alkalmával az elsőrendű felp.-t illette meg; mert az

Next

/
Oldalképek
Tartalom