Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 12. 1905 (Budapest, 1907)

6o6 Végrehajtás készpénzbeli követelések behajtására. 66. §. állandóan követett birói gyakorlat szerint az életbiztositási ügyletből kifolyólag a kedvezményezettnek a halál esetére biztositott összeghez való joga a biztositott halálával nyilik meg, ez időpontig tehát a kedvezményezettet a biztositási ügyletből semminemű jog meg nem illeti, sőt a biztosítottnak joga van az eredeti kedvezményezett helyett esetleg mást kijelölni. (Hasonló értelemben határozott a kir. Curia 700/1900. és 1133/1900. számok alatt. Curia 1905 január 14. <.. 462/1904. sz. a.) l593- A biztositott életében a biztositási kötvény a biztositott adósságai fejében lefoglalható, mert az életbiztositási ügyletből kifolyólag a kedvezményezettnek a halál esetére biztositott összeghez való joga a biztositott halálával nyilik meg, ez időpontig tehát a kedvezményezettet a biztositási ügyletből semminemű jog meg nem illeti, sőt a biztosítottnak joga van az eredeti kedvezményezett helyett esetleg mást kijelölni. (Curia 1905 január 14. G. 462/1904.) 1594. A lefoglalt tüzkárbiztositási összeg felosztása esetében, a kielégítési sorozat megállapítása nem az 1881: LX. t.-cz. I. czim II. részében foglalt, az ingatlanokra vonatkozó szabályok szerint és nem is a telekkönyvi hatóság által, hanem a végrehajtást foganatosító bíróság által eszközlendő. A k i r. C u r i a: Az 1881: LX. t.-cz.-nek második czime rendelkezik a készpénzkövetelés behajtása iránti végrehajtásról, ennek a czimnek első része tárgyazza a végrehajtást ingóságokra, második része az ingatlanokra. Az idézett törvényezikk 66. §-a, mely arról rendelkezik, hogy épületeknek tűzkár ellen való biztosítása esetén, a biztosító társaság által íizetendő összeg a biztosítottnak mint végrehajtást szenvedőnek adósságai miatt végrehajtás alá vonható, az ingóságokra vonatkozó végrehajtási szabályok között van elhelyezve, miből, valamint abból, hogy a jelzálogos hitelezőknek jogukban ál a foglaltató ellen kielégítési elsőbbségi jogukat érvényesíteni és hogy a telekkönyvi hatóság ügybiróság, mely csak a kifejezetten hozzá utalt esetekben járhat el, következik, hogy kárbiztositási összeg felosztása esetében a kielégítési sorozat megállapítása nem az 1881: LX. t.-cz. I. czim II. részében foglalt és az ingatlanokra vonatkozó szabályok szerint eszközlendő, mert ha a törvénynek ez lett volna a czélzata, elrendelte volna, hogy az ilyképp lefoglalt követelés a telekkönyvi hatósághoz tétessék át, a hol elsőbbségi igény érvényesítése nem kívántatik, hanem az idézett törvény 190. §-a szerint a felszámolás és sorozás a telekkönyvi rangsorozat szerint hivatalból eszközlendő, mig ezzel ellentétben a 66. §-ban szabályozott elsőbbségi igény érvényesítése megfelel a 144., 118. és 119. §§-okban foglalt szabályoknak. Igaz ugyan, hogy a 66. §. értelmében lefoglalt követelésre a netáni jelzálogos hitelezők kielégítési rangsorozata a telekkönyvi bejegyzések alapján állapítandó meg, de ez a körülmény épp ugy nem vonja maga után azt, hogy a telekkönyvi hatóság által állapit-