Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 12. 1905 (Budapest, 1907)

464 Kötelmi jog. tében a keze a szecskavágúnak mélyebben fekvő abba a részébe jutott, a hol a kések elhelyezve vannak. A k i r. Curia: A tekintetben, hogy alperes kártérítésre és pedig évi járadék fizetésére az elsöbiróság ítélete szerinti módon köteleztetett, az elsöbiróság ítéletében kifejtett indokok e helyütt is elfogadtattak és pedig annyival inkább, mert felperest az őt ért balesetet előidéző mulasztás nem terheli és miután a baleset felperesnek az alperes anyagi érdekében kifejtett munkálkodása közben következett be, a birói joggyakorlat és az általános magánjogi elvek szerint a munkaadó a munkását ily körülmények közt ért balesetből származó károsodásért felelős; minélfogva a másodbiróság ítélete hagyatott helyben. (1905 május 17. 2320/1904. sz. a.) 1158. A munkás balesete akként következett be, hogy őt egy társa, a ki a munkálat közben oldalt ugrott s egyensúlyt vesztve a felperes kabátjába kapaszkodott, rántotta magával a mélységbe. A kártérítési kereset elutasittatott, mert a munkaadót mulasztás nem terhelte, s mert a balesetet a munkaadóra nézve elháríthatatlan esemény okozta. A kir. törvényszék: Felperes keresetében az őt az építésnél ért balesetért alperes ama mulasztása alapján kéri ezt felelősségre vonni, hogy a lépcső korlátok előre le voltak szedve, állást nem készíttetett és a pincze, a hová felperes leesett, nem volt befedve. A rendőrségi nyomozati iratokból s a kihallgatott tanuk vallomásából az állapitható meg, hogy felperest S. A. munkás rántotta magával a mélységbe, a ki a lépcsőn pihenő kőlap leeresztési munkálata közben oldalt ugrott s egyensúlyt vesztve a felperes kabátjába kapaszkodott. Minthogy pedig a szakértői vélemény szerint a lépcsőkorlátok leszedése szükséges volt s állás készítése a lépcsőkövek leszedésének biztonsága szempontjából nem szokásos és a helyi viszonyokra való tekintettel nem is volt szükséges, minthogy továbbá a tanúvallomásokból kitetszően felperes salakkal megrakott üregbe esett, a mi a baleset következményeit nem fokozta, megállapítható, hogy alperest a vállalatnál gondatlanság nem terhelte és hogy a felperest ért balesetet alperesre nézve az az előre nem látható s elháríthatatlan esemény okozta, hogy felperest egyik munkatársa magával rántotta a mélységbe. Ezek szerint hiányzik az alperes cselekménye és a baleset közti okozati összefüggés, felperest keresetével elutasítani kellett. A kir. Curia: A kártérítési kötelezettségre vonatkozólag az elsőbiróságnak felperest keresetével elutasító ítélete az abban felhozott indokainál fogva hagyatott helyben. (1905 június 27. 5435/905.) 1159. A testi épséget veszélyeztető munka káros következménye az arra alkalmas óvintézkedések, védőkészülék utján hárítandó el, s ha a munkaadó ezen óvintézkedéseket elmulasztja, kártérítéssel tartozik. A k i r. C u r i a: A felek között nem vitás, hogy felperest a baleset az alperes szolgálatában, munka teljesítése közben érte, az pe-