Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 12. 1905 (Budapest, 1907)

Munkaadó kártérítési kötelezettsége. Ipari balesetek. 463 védőkészüléknél az sem akadályozhatta volna meg a baleset bekövetkeztét, ha a sérült ujjai a korong fogai közé kerülnek. Ebből tehát nyilvánvaló, hogy ha a balesetet teljesen kizáró védőkészülék nincs, mégis van olyan, mely a baleset bekövetkeztének esélyeit csökkenti. Felperesnek kártérítési kötelezettsége tehát ennek a véleménynek alapján meg nem szüntethető, mert az alapper adatai szerint felperes a baleset megtörténtekor még ilyen, a baleset bekövetkezésének esélyeit csökkenthető védőkészüléket sem alkalmazott és ki nem mutatta, hogy sérültnek ujjai a korong fogai közé nem kerülhettek. Továbbá a szakértők véleménye csak annak meghatározására terjedhet, hogy a munkaadó az adott esetben megtett-e mindent, a mi a baleset bekövetkezését elhárítja vagy lehetőség szerint csökkentheti, vagy pedig mulasztott-e valamit? annak megállapítása, hogy a munkaadó cselekményéből vagy mulasztásából háramlik-e reá felelősség vagy sem? a bíróság eldöntésére tartozik. Következésképp a szakértőknek ama kijelentése, hogy adott esetben felperest felelősség nem terheli, a birói döntés megváltoztatására alapul nem szolgálhat. De különben is a szakértői vélemény vonatkozó pontja szerint a munkaadót felelősség csak akkor nem terheli, ha a munkásnak a reá bizott munka elvégzése közben a gép ama helyének közelében, hol a baleset bekövetkezett, semmi keresete nincs és ha e mellett a gyáros a kezdőmunkást a munka veszélyessége felől ki is oktatta. Már pedig erre nézve felperes uj bizonyítékot fel nem hozott, az alapperben felhozott bizonyítékai pedig már ott mérlegeltettek, kártérítési kötelezettségének megállapításánál. Ezek szerint felperes most sem bizonyította azt, hogy a kérdéses balesetnek elhárítására mindent elkövetett és semmit nem mulasztott. A mennyiben pedig a sérültnek gondatlansága is hozzájárult a baleset megtörténtéhez, ez a körülmény a kártérítés mérvének meghatározásánál már az alapperben figyelembe vétetett. (Curia 1905 október 25. Ó275. sz. a.) 1157. Az állandóan követett gyakorlat szerint a gazdasági üzem gazdája felelős a használt eszközök által másnak okozott kárért még akkor is, ha a köteles gondosság elmulasztása őt nem terheli, ha csak ki nem mutatja, hogy a kárt a kárositottnak hibája okozta. A kir. törvényszék: Az állandóan követett gyakorlat szerint a gazdasági üzem gazdája felelős a használt eszközök által másnak okozott karért még akkor is, ha a köteles gondosság elmulasztása őt nem terheli, ha csak ki nem mutatja, hogy a kárt a kárositottnak hibája okozta. Ezen jogszabály a gazda felelősségét első sorban megállapítván, alperest terheli a bizonyítási kötelezettség arra nézve, hogy olyan tényeket bizonyítson, a melyekből az a jogi kérdés, hogy alperes hibás volt, megállapítható lenne. Alperes e tekintetben semmit sem bizonyított. A tényállás az, hogy a szecskavágás idején jan. 2-án a szalma fagyos és jeges és mint ilyen csúszós volt, hogy felperes a csúszós szalmát a szecskavágóból kihullajtotta, hogy akkor a mikor a szalmát a szecskavágóba belenyomta s igy természetszerűleg előre hajolt, lába a szétszórt csúszós szalmán megsiklott, e mozdulás következtében felső testével előrehajolt, minek követkéz-