Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 12. 1905 (Budapest, 1907)

Munkaadó kártérítési kötelezettsége. Ipari balesetek. 463 védőkészüléknél az sem akadályozhatta volna meg a baleset bekö­vetkeztét, ha a sérült ujjai a korong fogai közé kerülnek. Ebből tehát nyilvánvaló, hogy ha a balesetet teljesen kizáró védőkészülék nincs, mégis van olyan, mely a baleset bekövetkeztének esélyeit csökkenti. Felperesnek kártérítési kötelezettsége tehát ennek a véleménynek alapján meg nem szüntethető, mert az alapper adatai szerint felpe­res a baleset megtörténtekor még ilyen, a baleset bekövetkezésének esélyeit csökkenthető védőkészüléket sem alkalmazott és ki nem mutatta, hogy sérültnek ujjai a korong fogai közé nem kerülhettek. Továbbá a szakértők véleménye csak annak meghatározására ter­jedhet, hogy a munkaadó az adott esetben megtett-e mindent, a mi a baleset bekövetkezését elhárítja vagy lehetőség szerint csökkent­heti, vagy pedig mulasztott-e valamit? annak megállapítása, hogy a munkaadó cselekményéből vagy mulasztásából háramlik-e reá fe­lelősség vagy sem? a bíróság eldöntésére tartozik. Következésképp a szakértőknek ama kijelentése, hogy adott esetben felperest felelős­ség nem terheli, a birói döntés megváltoztatására alapul nem szol­gálhat. De különben is a szakértői vélemény vonatkozó pontja sze­rint a munkaadót felelősség csak akkor nem terheli, ha a munkásnak a reá bizott munka elvégzése közben a gép ama helyének közelében, hol a baleset bekövetkezett, semmi keresete nincs és ha e mellett a gyáros a kezdőmunkást a munka veszélyessége felől ki is oktatta. Már pedig erre nézve felperes uj bizonyítékot fel nem hozott, az alapperben felhozott bizonyítékai pedig már ott mérlegeltettek, kár­térítési kötelezettségének megállapításánál. Ezek szerint felperes most sem bizonyította azt, hogy a kérdéses balesetnek elhárítására mindent elkövetett és semmit nem mulasztott. A mennyiben pedig a sérültnek gondatlansága is hozzájárult a baleset megtörténtéhez, ez a körülmény a kártérítés mérvének meghatározásánál már az alap­perben figyelembe vétetett. (Curia 1905 október 25. Ó275. sz. a.) 1157. Az állandóan követett gyakorlat szerint a gazdasági üzem gazdája felelős a használt eszközök által másnak okozott kárért még akkor is, ha a köteles gondosság elmulasztása őt nem terheli, ha csak ki nem mutatja, hogy a kárt a kárositottnak hibája okozta. A kir. törvényszék: Az állandóan követett gyakorlat sze­rint a gazdasági üzem gazdája felelős a használt eszközök által más­nak okozott karért még akkor is, ha a köteles gondosság elmulasz­tása őt nem terheli, ha csak ki nem mutatja, hogy a kárt a kárositott­nak hibája okozta. Ezen jogszabály a gazda felelősségét első sorban megállapítván, alperest terheli a bizonyítási kötelezettség arra nézve, hogy olyan tényeket bizonyítson, a melyekből az a jogi kérdés, hogy alperes hibás volt, megállapítható lenne. Alperes e tekintetben sem­mit sem bizonyított. A tényállás az, hogy a szecskavágás idején jan. 2-án a szalma fagyos és jeges és mint ilyen csúszós volt, hogy felpe­res a csúszós szalmát a szecskavágóból kihullajtotta, hogy akkor a mikor a szalmát a szecskavágóba belenyomta s igy természetsze­rűleg előre hajolt, lába a szétszórt csúszós szalmán megsiklott, e mozdulás következtében felső testével előrehajolt, minek követkéz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom