Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 12. 1905 (Budapest, 1907)

452 Kötelmi jog. 1135. Jogellenes cselekmény vagy vétkes mulasztással valakinek egészségében vagy testi épségében okozott káros következményekkel egybekötött vagyoni hátrányért felelősségre vont személy az ellenében megitélt kárösszeg megtérítését szavatosától követelheti ugyan, de csak abban a mértékben, a mennyiben a vagyoni hátrányért a magánjog szabályai szerint maga is felelős volt és akkor, ha a károsult követelésével szemben a védelem körül a saját ügyében őt terhelő gondosságot szavatosa érdekében is megóvta, mely gondosság alól a szavatosnak perjogilag megengedett perbehivása, de ennek részéről a védelem el nem vállalása egymagában őt fel nem menti, mert a szavatos a védelem elvállalására csak jogosult, de arra kötelezve nincs és a védelem el nem vállalásának következményei a szavatosra az ez ellen indított külön perben csak annyiban hárulnak, a mennyiben a pérbehivó marasztaltatását a rendekezésre álló védelmi vagy támadó eszközök gondos felhasználása daczára sem kerülhette ki. Minthogy pedig a felebbezési bíróság a felperes kereseti követelésének meg nem ítélt részét csupán általánosságban akként jelölte meg, hogy az azokból a tételekből alakul, melyeket az előző perben felperes T. K. nejének a jelenlegi felperestől bérben birt lakás átnedvesedett falu szobájának fertőző levegőjében történt megbetegedése, illetve gyógyítása czimén érvényesített, azonban arra a tényállás megállapítását ki nem terjesztette, hogy a jelen perbeli kereseti követelésnek szóban forgó része az előző perben összeg és alap szerint részletesen minő tételekből alakult és igy a felebbezési bíróság ítéletének e részbeni tényállása nem alkalmas annak az eldöntésére, hogy a tételek az anyagi jog szabályai szerint kártérítés gyanánt megitélhetők-e vagy sem; minthogy továbbá tényként az sincs megállapítva, hogy a kereseti követelésnek kérdés alatt álló egyes tételeivel szemben a felperes az előző perben minő védelmet terjesztett elő, a miből folyóan arra sem lehet következtetést vonni, vájjon a felperes a védelem körül a kellő gondosságot szem előtt tartotta-e? (Bpesti tábla 1905 június 21. I. G. 86.) 1136. Kártérítési per a munkaadók által vezetett „fekete könyv"-be való felvétel miatt. Bpesti T.: A felebbezési bíróság ítéletében tényül nincs megállapítva, és az, hogy e részben a ténymegállapítás a felebbezési hiróság részéről jogszabály megsértésével mellőztetett volna, a felülvizsgálati kérelemben nincs panaszolva, — bogy felp. azután, hogy az ő nevét alp. felvétette abba a jegyzékbe, mely a vele szövetségben álló épitőmesterek részére a szövetkezett építőmesterek által a munkából kizárt kőműves segédekről vezettetik, az építőmestereknél és vállalkozóknál tényleg keresett munkát és hogy ebbeli fáradozása sikertelen maradt. Másfelől a felebbezési bíróság részéről az elsőbiróság Ítéletében foglalt tényállásnak elfogadásával tényül megállapittatott az, hogy az alp.-sel szövetségben álló építőmestereken kívül Budapes-