Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 12. 1905 (Budapest, 1907)

Felelős, vétlenül okozott v. másnak vétkességéből eredő kárért 451 1132. A kárösszeg után is jár a kereset indításától kamat, mi­után ez kiegyenlitése annak a hátránynak, mely a jogosultat érte azzal, hogy az őt megillető összeg tőle a kereset inditása után is el­vonatott. (Curia 1905 október 27. 1455/1905.) 1133. A kölcsönszerződésről kiállitott közjegyzői okirat felvé­telénél a kölcsönvevőnek személyazonosságát az alperesek tanúsítot­ták. Kiderült, hogy a kölcsönadó csalás áldozata lett, a mennyiben a kölcsönvevő nem volt azonos azzal, a kinek személyazonosságát az azonossági tanuk igazolták. Magában véve a közjegyzőnél történt azonossági tanúsítás azonban a tanuk kártérítési kötelezettségét meg nem állapítja, ezek kártérítési kötelezettsége csak akkor állapitható meg, ha a kölcsönadónak a kölcsönügylet kötésénél a kölcsönvevő személyében való tévedést az ő gondatlanságuk idézte volna elő. Felperes keresetével elutasittatott, mert alpereseket csak ak­kor lehetne marasztalni, ha felperes azt bizonyította volna, hogy a kölcsönügylet kötésénél a kölcsönvevő személyében való tévedését alperesek gondatlansága idézte elő. Magában véve a közjegyzőnél történt azonossági tanúsítás az előbb emiitett tévedés előidézése nél­kül a kártérítési kötelezettséget meg nem állapítja. Az alperesek gondatlansága s a felperes tévedése közt azonban nincs meg az oko­zati összefüggés; mert felperes beismeri s a büntető iratokból is megállapítható, hogy elsőrendű alperes akkor, mikor a kölcsönvevő egyént felperesnek ajánlotta, ez utóbbinak tudomására hozta, hogy a kölcsönvevőt korábban nem ismerte, csak a köl rsönügyletből fo­lyóan, beismerte továbbá, hogy a kölcsönügylet megkötése előtt közte és elsőrendű alperes között szóbajött az, hogy felperesnek férje a G.-re való utazásakor a kölcsönvevő személyazonosságáról is meggyőződjék stb. (Curia 1905 április 27. 10,123/1904. sz. a.) 1134. A kártérítésnek a polgári bíróság által való megítélését a bűnvádi eljárás megszüntetése nem akadályozza, viszont a bűn­ügyi uton való elmarasztalás a kártérítési felelősség kimondásának nélkülözhetetlen feltételét nem képezi. A bűnvádi eljárás befejezése nem gátolhatja felperest a kártérítés alapjául szolgáló ténykörülmé­nyeknek polgári perben való bizonyításában, sőt az ott felhasznált bizonyítékok téves voltának kimutatásában sem. Felperes alperesi épület előtt jéggel borított és be nem hintett sikamlós járdán haladva megcsúszott, elesett és súlyos testi sérülést szenvedett. Egyéb bizonyíték hiányában a bíróság felperes esküjé­től feltételezetten kimondotta a háztulajdonos alperes kártérítési kö­telezettségét. Tekintettel felperes előrehaladott (68 éves korára), a comb­csont nyaki részletének törése alapján felperes teljes munkaképte­lenségét állapította meg, viszont felperes agg korára való tekintet­tel, illetve tekintettel arra, hogy ezen korban munkanyerési esélye kevés, az évi kártalanítási járadék összegét 3600 koronában állapí­totta meg. (Curia 1905 június 20. 1471. sz. a.) 29*

Next

/
Oldalképek
Tartalom